Nem értem a pszichológusom? Egyszer ezt mondja, utána meg azt? Mintha nem akarna megérteni?

Poszttraumás stressz zavarban szenvedek gyerekkori molesztálás miatt. Sajnos nem nagyon emlékszem rá, így most próbáljuk összerakni a beugró képeket. Folyamatosan elmondja nekem, hogy muszáj rá gondolnom és emlékeznem, mert csak így gyógyulhatok meg (igazat adok neki). Viszont mikor nagyon belemerülünk a témába, vagy épp nekem nincs kedvem erről beszélni akkor folyton azzal jön, hogy nem akarja ha túlságosan mélyen belegázolnánk az emlékekbe, mert az ártana nekem. Én megértem, hogy Ő csak jót akar nekem, viszont Ő nem érti, hogy attól, hogy én nem beszélek róla, még helyeselni tudok és ha egy picit nyomulósabb, támadóbb lenne, akkor én is több mindent hozzátennék ezekhez a beszélgetésekhez. Volt már, hogy erről beszéltünk, vagy épp arra kértem, hogy mondja "ezt", vagy adjon nekem "ebben" igazat (velem kapcsolatos rossz dolgokban, amiket én annak látok), akkor meg folyton azzal jön, hogy már így is a földön fekszem, nem fog még Ő is belém rúgni.

A lényeg, hogy úgy érzem lehetne keményebb is velem. Nincs szükségem az állandó kedvességéré, és arra, hogy mindig az legyen amit Én akarok. Mert Én persze a legtöbbször kerülöm ezt a molesztálós dolgot, de ugyanakkor tudom, hogy ez az, ami fontos, minden más amiről beszélgetünk nem számít. Ha pedig Ő is nyomulósabb lenne, akkor én tuti, hogy engednék és elmondanék neki még egy-két dolgot. Pl: a legutóbbi alkalommal is mondtam neki, hogy beugrott még egy-két kép a molesztálással kapcsolatban. Ő megkérdezte, hogy mi az, mire Én mondtam neki, hogy most nem akarom elmondani. Ő pedig közölte, hogy semmi baj, így én is annyiban hagytam a dolgot. Aztán beszélgettünk a semmiről, pedig ha később rákérdezett volna, vagy épp határozottabban kérte volna, hogy mondjam el amire emlékszem, akkor tuti, hogy elnyögtem volna neki a dolgot (erre később jöttem rá). Tudom, hogy Ő nem fog könyörögni nekem, hogy mondjam el, de azt sem értem, hogy mikor én akarok valamit, akkor meg folyton azzal jön, hogy ne menjünk bele, mert baj lesz... Picit puhánynak tartom, úgy érzem, hogy fél kérdezni, mert szerinte nem bírnám ki. De hogyan értessem meg vele, hogy nem tudhatja azt, hogy én mit bírok és mit nem?