Miért érzem úgy, hogy minden értelmetlen? Mit lehet ez ellen tenni?
Semmire sem vagyok képes. Egyszerűen bármibe belekezdek, rájövök, hogy totál értelmetlen, és abbahagyom. Nem lelem örömöm semmibe sem, állandóan szomorú vagyok, csak sirni akarok, és sehogyse tudok ebből kikecmeregni... Már vagy egy éve így megy ez.
Ezen kívül úgy érzem, hogy hihetetlenül borzalmas ember vagyok. Legjobb barátnőm sikereinek se tudok örülni. Féltékeny vagyok. Emiatt el is távolodtunk már egy kicsit, másokkal lett nagyon jóban. És emiatt is csak féltékeny vagyok rá. Mert én a nyomorék személyiségem miatt még barátkozásra se vagyok képes, egyszerűen félek beszélgetésbe keveredni bárkivel is, mert sose tudom, mit mondjak...
Az életemben semmi olyan hú de nagy trauma nem ért, úgyhogy nem értem, miért érzem ezt az állandó szomorúságot, de én ezt nem bírom.
Őszintén belegondolva az egész élet egy értelmetlen dolog. Mármint megszületsz, aztán meghalsz. Aztán mi van a túlvilágon? Hát abból semmi, amit itt ebben az életben felépítettünk. Tehát minek élünk?
válasza:Egzisztenciális krízis, depresszió, és szerintem még szociális fóbia is... Amit csak akarsz. Igazából én is így vagyok vele. Megoldás: Pszichológus.
Minek élünk? Materialista szemmel nézve, nekünk kell értelmet adni az életünknek. Vallás szemszögéből nézve, mindenkinek van egy feladata, egy célja és azt kéne ebben az életben véghez vinni.
1: már majdnem azt írtam, hogy örülök, hogy nem csak én érzek így, de nem. Nem örülök. Mert tudom milyen érzés és szar úgyhogy csak remélem, hogy a te helyzeted jobbbra fordul majd az idővel.
2: pszichológushoz sajnos nem szeretnék fordulni, mert ehhez bele kéne vonni itthon a szülőket is... azt pedig semmiképp sem akarom. Mert ugyebár meg kéne nekik magyaráznom, hlgy miért érzem ezt, de hát magam sem tudom. Ráadásul anyukám eléggé benne van az ilyen spirituális dolgokban, amiben én nem hiszek, szóval hiába jönne itt nekem az élet értelmét megmagyarazo dolgaival.
válasza:1. vagyok. Én sem örülök, hogy van még egy ilyen.
5. hozzászóló. Ha valóban olyan a helyzete mint nekem, akkor lesz egy mélypont aztán a beletörődés. De az öngyilkosság gondolata egyszer sem fog felmerülni.
válasza:Mint ha én írtam volna, annyi különbséggel, h én fiú vagyok és nálam ez az elmúlt 10 évben egyre durvább. Mostanában olyan szinten vagyok, h a barátaim se érdekelnek. Ha keresnek is fel se veszem nekik a telefont, mert nincs kedvem senkihez. Ha személyesen keresnek igyekszem minél hamarabb lerázni őket. Sokmindenbe belekezdtem már, főiskola, jogosítvány megszerzése, stb, de semmit se fejeztem be.
Barátnőm nincs már elég rég, pedig nem lehetek valami ocsmány, ha a régebbi barátnőim mindenki dicsérte. És igazából már nem is érdekel a dolog. Pedig sok volt osztálytársamnak már gyerek van, saját ház, saját élet. Én csak felkelek reggelente, elmegyek a "szuper" munkahelyemre, hazamegyek, eltelt egy nap. Most ilyenkor mi van? Ezt fogom csinálni az elkövetkező 40-50 évben és kész?
válasza:# 7:
Erre én azt válaszolom, hogy ha pedig olyan, mint én, akkor még meg is fogja próbálni. Nem mindenkinél alakul ki major depresszió, de nálam pont így történt. Megpróbáltam többször is az öngyilkosságot, nem igazán sikerült (de nem kerültem kórházba, sőt nagyon nem is tud róla senki) és azóta is ezen kattog az agyam, hogy meg kéne tenni...
Ezért javaslom ennyire a pszichológust... # 2 és # 5 voltam.
1. vagyok.
Én nem tudnám elképzelni, hogy megpróbáljam megölni magam. Agyturkászhoz sosem kerültem, bár akartak küldeni és egy idő után el is mentem volna (úgy 3-4 éve), mert folyton rémálmaim voltam az előbb említett problémák mellet (többek között olyan, hogy körülöttem mindenki élőholt, a csapatom tagjai mind elesnek, csak én élem túl "sértetlen". Vagy a zombik helyett más ocsmány lények, de a fő esemény, hogy menekülök háztól házig, ajtótól ajtóig mindnél ugyan az volt.)
Attól, hogy valaki felteszi ezt a kérdést, hogy Az életnek van-e értelme? még nem feltétlenül akar meghalni (magamból indulok ki!).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!