Rettegek a mosógéptől, már rémálmom is volt. Mit tegyek?

Én reggeltől estig, napi 8 órában mások félelmeit hallgatom.

Pedig nem vagyok pszichológus, csak szociális munkás.

Gondoltál már arra, hogy egy másik mosógépet vegyél?

Tehát marad a jól bevált régi.

A fiam, amikor kicsi volt, és a kádból kihúztam a dugót, attól félt, lefolyik ő is a lefolyón.

Vicces vagy, de azért ezen nem kell megsértődni.

Elgondolkodtál már azon, miért nem hallottunk a hírekben az ilyen centrifuga által amputált végtagokról? Pedig egészen biztos lenne hírértéke a dolognak.

Azután a dob le is van kerekítve a pereménél, így vágni nem tud.

Azt kár hinni, hogy a 3(?) kg ruhához méretezett villanymotorban olyan erő lakozik, ami kicsavarja, sőt, kitépi a karod, vagy köréteker a gépnek..

A fék egyszerű szalagfék volt, amikor mi ilyet használtunk, mégis könnyedén megállítja.

Miért jó neked, hogy a félelmeidnek nem jársz a végére? Gyerekként kifejezetten élveztem ezt a fajta centrit, pedig a teteje letört, tehát menet közben nyitva volt. :)

Egy ilyen nyitott gépnél szerintem a dob lefogásakor el se lehetne indítani, annyi erő nincs benne, vagy, ha van, hát az se olyan elemi.

Ja, a sütőt meg úgy kell begyújtani, hogy előbb a legkisebb fokozatra csavarod a tekerentyűt, azután nyomod be - sokkal kevesebb gáz jön ki. A nagyon régi fajta talán azonnal enged gázt, ott hosszú begyújtóeszközt használnék.

A minap a kazánnal szórakoztam, ha azt mondom elértem (tehát oka volt), hogy úgy kicsapjon a láng az arcom felé (közelről néztem be a nyitott ajtón), hogy még a szempilláim vége is megpörköltnek nézett ki? De mindennek oka volt, amire következetesen gondolkodva rá lehet jönni. Ma is ugyanúgy be mernék nézni, mert semmi bajom nem lett a meglepettségen kívül, de mivel csak az érdekelt, tisztára ég-e a belső és a választ tudom, felesleges.

Minek félni? Jobb a legrosszabb eshetőséggel számolni (aminek esélye is van) és megtenni az óvintézkedéseket, mintsem rettegve ettől v. attól leélni egy életet. Ami egyébként egynek elmegy, de nagy jelentősége nincs.

Én is szenvedek ettől a centrifuga-fóbiától, sajnos. Maximálisan megértem a kérdés íróját! Éppen ezért jól eső érzés volt olvasni, hogy más is küzd hasonló problémával. Az én félelmem viszonylag újkeletű. Régebben is használtam a centrifugánkat és soha nem aggódtam, viszont pár hónapja, minden ok nélkül elkezdtem félni a hangjától, ahogy egyre gyorsul a pörgés... Attól rettegek, hogy felnyílik forgás közben az ajtó és kiszabadul a dob... Próbálom persze nyugtatgatni magam, de így is a torkomban dobog a szívem és kiver a víz, ahogy hallgatom. Bár, mióta felfedeztem, hogy nem férhet ki a tetején lévő nyíláson a forgódob, kissé megnyugodtam :) A kérdezőnek azt javasolnám, hogy miközben használja a gépet, próbáljon másra gondolni, ne az esetleges katasztrófára. Ne engedd, hogy teljesen a felszínre jöjjenek benned az ijesztő képek, ne engedd kibontakozni őket, hanem finoman tereld másra a figyelmedet. De persze közben maradj figyelmes és csukd le óvatosan a tetőt, ahogy kell :) Mondogasd közben magadnak: "Biztonságosan lezártam, minden rendben van." A fő, hogy ne engedd el a fantáziádat! Én általában ezt teszem, és használni szokott valamennyire.

Kitartást kívánok! Ne aggódj, nem lesz semmi baj, ha óvatos és figyelmes vagy!

"... de simán ki tudja csavarni a kezed."

Láttál/tapasztaltál ilyet, értesültél első kézből ilyen esetről? (= megalapozott a feltevés?)

Nem él ez, hogy bekapja a kezed v. karod, ahhoz bele kéne egyensúlyvesztéssel tenyerelni, majd a ruhákba akadni, csakhogy a ruhák benned megakadása egyben a kezedre csavarodásukat is eredményezheti, ekkor egyrész védelmet nyújtanak a dob ellen, másrészt eltávolodnak a dobtól, amihez a centrifugális erő miatt nyomódnak, ennek hiányában pedig a dob forgását nem követik tovább.

Magyarán le lehet ragadni a rémképeinél, vagy kevésbé rémes lehetőségekre is kell gondolni, mégpedig nem az alapján, hogy elméletileg lehetséges-e a rossz. Elméletileg a 10 emeleten elgurulhat egy zongora is, kilökheti a panelház oldalát (ha jársz ilyenek mellett) és rádeshet betonpanellel vagy csak egyik/csak másik. Gyakorlatilag viszont... ;)

huh....

érdekes. ilyen centrije volt nagyimnak is, de sose félte tőle :)

egyszer majdnem belefulladtam a DUNÁBA, és ennek ellenére sosem féltem utána a víztől, még a tengerben sem.

tudom, néha nehéz, de le kell győzni a félelmeket, szembe kell nézni velük.

ja, és 12éves koromig nem mertem gyufát gyújtani :)

azóta már az is megy :)