A kényszerbetegség többnyire miért alakulhat ki?

Elfojtott düh.

A pszichés betegségekben (a tudattalan világában) nincs oksági összefüggés, az asszociatív módon működik.

Ez nem a dühről szól. Húsz éve vagyok kényszerbeteg. A kényszerbetegek a kényszeres cselekedetekkel próbálják oldani a szorongást. Az, hogy miért alakul ki, a stresszt megoldására tett kísérlet. És hogyan? Egy fellépő szorongásos helyzetben, az ember cselekszik valamit, oldani próbálja a szorongást. Majd a két dolgot - stressz és cselekvés - összekapcsolva egyre gyakrabban menekül a bevált stresszoldó formához. A kényszerbetegség nem más mint szorongásos rögeszme, amiben a kényszer végzése közben a szorongás lecsökken. Ezért menekül végül állandóan a kényszeres rituálékba. Hajlam kérdése is, de az biztos, hogy egy mentálisan labilis elmét könnyebben megtámadhat bármi. Ha az ember időben tud beszélni félelmeiről, szorongásairól, és nem temeti magába őket. valószínűbb, hogy nem a kényszeres szorongásoldó tevékenység lesz az, amihez majd menekülni fog. Sokszor lelki megrázkódtatások után veszi fel az ember ezt a szokást, mindig valami pszichés trauma áll a háttérben, lehet ez kis trauma is, lényeg, hogy nem tudja az ember feldolgozni.