Pánikkezelésben tudnátok segíteni?
A problémám az, hogy van valami, amitől szabályosan rettegek (nem szeretném leírni, hogy mitől, mert elég ciki és szerintem irracionális is. Fizikailag valószínűleg lehetséges, de még soha senkit nem láttam, akinek ilyen problémája lenne, és nem hiszem, hogy normális. Mármint biztos, hogy nem normális.)Olyankor szokott előjönni, amikor pl. sok ember van körülöttem és nem tudok elszabadulni egy bizonyos ideig, legtöbbször órán (középsuliba járok), és nagyon szenvedek, hogy teljen már le az óra. Megpróbálok koncentrálni arra, amit a tanár mond vagy elterelni a figyelmemet (rajzolással kezdtem, újabban felsebzem a kezem körömmel vagy tollal szurkálom, ez általában beválik, de azért el tudnám képzelni az életem nélküle). Ha ülnek mellettem, még rosszabb, gyakorlatilag attól rettegek, hogy észreveszik, valami nem stimmel velem. A furcsa az - oké, az eddig leírtak is furcsák :D -, hogy öt perccel később egy nagyjából embermentes, tág térben semmi bajom, de kiver a víz, ha eszembe jut, hogy vissza kell mennem a terembe. Itthon korábban jobb volt, akkor legalább tudtam pihenni, de egyre rosszabb, és ma addig jutottam, hogy alig tudtam aludni, mert arról álmodtam, amitől félek. Gondoltam rá, hogy elmegyek orvoshoz valami nyugtatóért, de neki se merném elmondani - nyilván, ha még egy névtelen fórumra sem, orvosnak pláne nem.
Mindenféle segítségnek, tapasztalatnak örülnék, mert eléggé tanácstalan vagyok.
Helló
Ez elég nehéz ügy, mivel nem vagyok pszichológus vagy pszichiáter.
Valami korábbi élmény okozhatta, nem? Egy trauma esetleg? Gondolkodnod kell rajta, elemezned, hogy minél jobban és tisztábban lásd a dolgot. Maga a viselkedésterápia is erről szól. A rossz gondolatok kicserélése jókra, úgy hogy igazából rájön a beteg hogy nincs miért aggódnia, mert megismeri jobban azt amitől tart. Ahogy te is írtad, irracionális a félelmed. A probléma az hogy idővel a tudatalattiba beivódnak ezek a dolgok, megtanulja őket a tudattalan. Ugyanúgy mint mikor vezetni, hangszeren játszani, vagy akármi mást tanulunk. Ezért tűnik olyan nehéznek túljutni rajta. Mert idővel, sok ismétléssel rögzül az agyban, és utána idővel lehet csak megváltoztatni ezt a betanult dolgot. Bár ha valaki nagyon jól csinálja, akkor gyors javulás is elérhető. Hiába tudja a tudatos elme hogy irracionális, mélyebbről mindig jön egy hang, a bizonytalanság, stb.
Viszont nem vagyok szakértő, és vannak különböző területek... de te szorongsz valami miatt. Pánikolsz is, de a pánikbetegség rohamokkal is jár. Nálad ezek nincsenek (ha nem tévedek), és lehet hogy nem is lesznek. Viszont stressz, idegesség lehet. Az orvos lehet hogy anélkül is felír valamit hogy megkérdezné mi váltja ki. Csak annyit mondasz hogy nagyon stresszelsz olykor. A frontin vagy valami más nagyon jó. Olykor beveszel egyet (de kettőt is be lehet), főleg mikor úgy érzed rosszabbul vagy.
Nem kell szégyellned, ugyanis nagyon sok ember fél nagyon sok dologtól, egészen furcsáktól. Én már sokat olvastam a neten ezekből, lehet hogy olyat is mint amitől te félsz. Biztos kétségek között vagy mert sokszor érzed hogy egyedül nem tudsz kijönni belőle, de szakemberhez se akarsz menni. A szakemberekkel sem vagyok tisztában, mert lehet hogy valamelyik jobban képzett, jobban tudna segíteni, a másik nem annyira. Mindesetre ha már beszél róla valakinek az ember, az is sokat tud segíteni.
A pozitív gondolkodás rengeteget segít. Próbálj nem a negatív dolgokra, hanem a pozitívakra gondolni szinte mindig, ezekkel megerősíteni az elmédet, nehéz elhinni, de már egy nagyon kicsi is sokat jelent. A legjobb persze az ha valami tényleg meggyőz minket, hogy nincs miért aggódnunk. Csinálj valamit amit szeretsz, lefoglal, izgalommal tölt el, valami ami stimulálja az agyat. Ugyanis az hogy életünk során amiket tapasztalunk, ahogyan gondolkodunk, átalakítja az agyban a neuronpályák szerkezetét úgy hogy természetes szokássá válnak bizonyos gondolkodásformák. Emiatt van hogy ha valamit látunk, hallunk, olvasunk, stb. ahhoz bizonyos érzés, reakció társul, mert az agy azzal kapcsolja össze. Például meghallunk egy régi zenét vagy valamit és a nosztalgia elfog minket. Valakinek valamiről pozitív, míg másnak negatív dolgok jutnak az eszébe. És ha valakinél a negatív gondolatok vannak többségben a "hálózatban", akkor egy stresszes időszak vagy valami trauma miatt könnyebben depressziós lesz, vagy szorong, megváltozik az agyban a biokémiai folyamat, a hormonok termelése, stb. akkor ezek miatt a negatív gondolatok méginkább előtörnek folyamatosan, és fokozottan. Olyan mintha átállnának egy másik vágányra a gondolataink, más neuronpályákra. A fóbiás gondolatok, érzések úrrá lesznek rajtunk, emiatt még stresszesebbek leszünk, ami miatt még rosszabb lesz, még több negatív gondolat jut eszünkbe, emiatt még inkább stresszesek leszünk... ördögi kör
itt is lehet erről olvasni:
Van aki a tág terektől fél, van aki a szűk helyektől, stb. Mind mögött van valami ok. Mindig el kell jutni a kezdeti okig, és azt megoldani, ami lehet hogy nem tűnik egyszerűnek de ettől még sikerülni fog. Nálad arról van szó hogy félsz hogy valami történik, és mások előtt ez még erősebb, mert félsz hogy ott fog bekövetkezni, és ez szorongással tölt el, amitől csak rosszabbul vagy. A pánikbetegségnél, akiknek pánikrohamai vannak, olvastam ilyet, de előfordulhat bármi mással kapcsolatban is.
Szerintem az is lehet hogy eleve a közérzeted sem jó. Ha van lehetőséged, többet kellene mozognod, hogy jobban érezd magad. Arra is figyelj oda hogy mit eszel, mit iszol. Kevesebb cukor, koffein, nehéz étel, stb. több víz.
Ahogy írtam nem vagyok szakértő, de azt tudom hogy a fő okot kell megszüntetni, azzal kell foglalkozni. Szembe kell nézni vele mert csak így győzhető le.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!