Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Lesz*rom tabletta? Létezik ilyen?

Lesz*rom tabletta? Létezik ilyen?

Figyelt kérdés
28F vagyok kb tini korom óta depressziós és szocfóbos vagyok, soha nem voltak barátaim/barátnőm. Kb az utcára is utálok kimenni, mert rosszul vagyok az emberektől. Szerencsére munkám van és szeretem is, szerettem egészen mostanáig, csak ezért éltem eddig! Olyan pozícióba kerültem, hogy több kolleginámmal kell állandóan foglalkoznom, nekem kell segítenem nekik, ha elakadnak vmiben. Egy problémám van, ami eddig nem tűnt fel soha amíg csak férfiakkal dolgoztam. Az hogy sugárzik belőlük a boldogság, kiegyensúlyozottak az életben, én is az voltam (többé-kevésbé ahogy ilyen állapotban lehet..) egészen idáig, amikor rájöttem, hogy lószar nem vagyok az eddigi életem egy nagy nulla, amit én boldogságnak hittem az a napi 15 óra robot volt, ez kötött le eddig. De most már nem köt le, és egyszerűen szenvedek ha vkit boldognak és nevetni látok bent, olyan mintha kést forgatnának a lelkemben, mert tisztába vagyok, hogy én soha nem leszek ilyen boldog. Fél éve tervezem, hogy öngyilkos leszek, mert nem bírom ezt már tovább, már mindent elterveztem, jó mesze mindentől, ne találjanak rám stb. De a szüleim miatt egyszerűen nem tudom megtenni, mert nagyon szeretnek, és én is őket, így most a saját börtönömben kell élnem, hogy nekik ne okozzak fájdalmat, de egyszerűen ez leépít teljesen, nem tudok már rendesen dolgozni, és már kezdik szerintem kiszúrni bent is, hogy vmi nem ok. Szóval ilyen hosszú bevezető után, létezik-e vmi dilibogyó ami mellet tudok a munkára koncentrálni, de mást elhomályosít körülöttem? Már gondoltam, hogy kipróbálok vmi drogot, de mivel nem ismerek senkit, ezért nem tudom hogyan lehet hozzá jutni ilyenekhez, de gyógyszert talán tudnék, ha van vmi jó.
2013. okt. 26. 19:29
1 2 3
 11/24 anonim ***** válasza:

Neked legalább van munkád

Minek nézel másokat,hogy milyenek? :O

Csak rosszabb lesz tőle.Ha érsz magadnak annyit,hogy megtegyél dolgokat,hogy jobb lehessen,tegyél!

Biztos ismersz valakit aki adna cuccokat,de nem sok mindenre jók ezek max pillanatnyi időre meg még rosszabb lesz tőlük.

Ha későnek találod az időt akkor késő is lesz. Az áll előtted amit akarsz,hogy előtted legyen.

A lányok amúgy is mások.. nagy részük talán boldog.. mások mint mi.

Látom nem vágysz a magányra akkor ahhoz kell valaki.

2013. okt. 27. 03:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/24 anonim ***** válasza:

Leszarom tabletta? Úgy hívják, hogy Xanax és alkohol.


Egyébként átérzem azt, ami veled van; én 25 évesen vagyok hasonló, bár kicsit jobb helyzetben...


Pszichológus+pszichiáter kombó viszont tényleg tudna segíteni és magadra sem ismernél. 28 éves korban elkezdeni élni pedig nem a világ vége... még rengeteg dolog van előtted, hidd el! Csak meg kell tenned az első lépést.

2013. okt. 27. 14:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/24 A kérdező kommentje:
Köszönöm az eddigi válaszokat. De próbáltam már sok mindent, ezt a tanfolyamos ötletet is, de tanfolyam után mindig mindenki szétszéledt, nem alakult ki közösség, pedig többre is elmentem. Felmondás nem megoldás, mert csak még mélyebbre süllyednék, akkor aztán már tényleg nem lenne miért felkelnem... Eddig "bejött" ez az életmód, hogy burkot vontam magam köré, de ez most megsérült és "vérzek", ha nem találok ki vmit el fogok vérezni. Évekkel ezelőtt beszéltem már pszichológussal és kb ezeket mondta mint ti itt, ettől még mindig ott tartok ahol... Igazából rettegek már változtatni bármin is, így éltem az egész életem, el nem tudom képzelni milyen lehet másképp. Tudom ennél sokkal rosszabb aztán már tényleg nem lehetne, mint ami most van, de akkor is rettegek már mindentől ami szokatlan, teljesen ki készít ez az érzés, ha csak rágondolok már attól is alig kapok levegőt, össze szorul a gyomrom, hányingerem van, azt se tudom hol vagyok, ki vagyok :(
2013. okt. 27. 16:51
 14/24 anonim ***** válasza:

Azt az érzést hívják szorongásnak. Valamitől biztos kialakult!


Szerintem adj még egy esélyt a pszichológusnak és menj el mellette egy pszichiáterhez is. De lehetőleg ne ahhoz, akihez régebben jártál, sőt! A legjobb az lenne, ha olyant találnál, aki egyben pszichiáter és pszichoterapeuta is. Hosszú az út a gyógyulásig, de megint ismétlem önmagam; megéri! Nagyon is.

2013. okt. 27. 16:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/24 A kérdező kommentje:
Nem tudok magamról beszélni szemtől szemben senkivel, se idegennel, se ismerőssel, mindig elviccelem ha vki felőlem érdeklődik. Egyszer majdnem megtörtem vkinek, de olyan érzésem támadt, hogy mindjárt elsírom magam, ez mekkora gáz lett volna már 28 éves férfi létemre, hogy neki állok bőgni, soha többé nem bírtam volna elé állni.
2013. okt. 27. 18:01
 16/24 anonim ***** válasza:

Én, amikor először voltam a pszichiátrián és vártam, hogy sorra kerüljek, a pszichiátertől egy jó nagy darab, negyvenes ember jött ki úgy, hogy bőgött, torka szakadtából...


Én konkrétan nagyon megijedtem, viszont nem néztem őt le ezért. Szerintem egyáltalán nem lenne gáz, ha egy orvos előtt elkezdenél sírni. Ez természetes, sőt; már én is pityeregtem orvos előtt.


Most ezért nehogy már ne próbálj meg segítséget kérni egy szakembertől...

2013. okt. 27. 18:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/24 anonim ***** válasza:

nem vagyok se szektás, se vallásos, DE...


meg kell találnod a lelki békéd


nem tudom, Te hogy állsz a vallásokkal, én a helyedbe keresnék valami közeli buddhista közösséget



mivel a lélekhez iszonyat értenek, s segítenek megtisztulni, ha hagyod, sokkal jobban leszel fél-egy év múlva (ha láttad az Ace Ventura 2-t, tudod :D neki is az segített :D)


persze csodát nem kell várni, de ha már úgy érzed, minden kötél szakadt, ez is csak egy lehetőség


szerintem (csak szerintem) egy kis lélektisztító kúra után (nem hiszek a spirituális dolgokba, és tényleg nem vagyok szektás, ateista vagyok, de a buddhizmus érdekel :D) szerintem kb újjászületnél


hajrá! :D

2013. okt. 28. 08:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/24 anonim ***** válasza:

Nincs olyan ember, akiben megbízol annyira, hogy tudd: nem fog elfordulni tőled akkor sem, ha sírni lát?

Amúgy dokinál nem kell félni az ilyesmitől. Nem családtag, nem barát, nem ismerős, úgyhogy tökmindegy, mit gondol rólad.

2013. okt. 28. 09:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/24 A kérdező kommentje:
Mivel a szüleimen és kollégáimon kivül nincs kapcsolatom senkivel, ezért nincs kihez forduljak, meg felesleges is lenne mást terhelni ezzel, mindenkinek megvannak a maga gondjai. Ezt nekem kell megoldanom, ebben nem tud segíteni senki. Most is itt ülök mint egy zombi, azon gondolkodok hogy mindjárt beteget jelentek, és elhúzok a p*csába, hogy soha többé ne kelljen senkit se lássak.
2013. okt. 28. 13:01
 20/24 anonim ***** válasza:

Megértelek, nekem is szokott ilyen érzésem lenni... meg én is így vagyok vele, hogy azért nem mondok el senkinek semmit, mert nem akarom őket terhelni. Félek, hogy vagy kiakadnának, vagy aggódnának miattam, de mindenesetre nem úgy néznének már rám, mint azelőtt.

Én fontolgatom a szakembert. Ami visszatart, az az, hogy nem mindig érzem magam rosszul, és ha jó a kedvem, akkor teljesen más színben látok mindent, úgy érzem, nincs is semmi bajom, és magam is meg tudok oldani mindent. Csak ez nem tart sokáig.

2013. okt. 28. 13:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!