Egyre többet gondolok az öngyilkosságra mit csináljak?

Hogy mit csinálj? Szégyelld magad! Rengeteg halálos beteg ember bármit megadna még pár év életért, én láttam, tapasztaltam. De az ilyen hozzád hasonló depivagyoköngyileszek gyerekek is ha csak a tizedét megtapasztalnák egy ilyen betegségnek, ha már lettetek volna a halál közelében, tíz, meg száz körömmel ragaszkodnátok az élethez.

Igen, az élet sz@r, de a halál még sz@rabb version.

Ember:

- Félárvaként nőttem fel

- Epilepsziás vagyok

- Életem nője fél év után megcsalt

- Munkanélküli vagyok

Ezek után még most is küzdök, hogy holnap is legyen hol felkelnem, szóval kapd össze magad, irány megfürödni hideg vízben és reggel első dolog legyen körülszimatolni, hogy a környéken van-e szabad csaj!

Kedves kérdező!

Az öngyilkosság nem a legjobb megoldás a szerelmi problémádra, egyrészt, mert ezzel gyakorlatilag zsarolod a csajt, és ha véletlenül sikerülne (nem tudom mennyire érzékeny lélek a szerelmed) egy életre összetörheted őt is, amit ha tényleg szereted nem lennél képes. A másik az, hogy az öngyilkosság elég önző dolog, már az is h a barátadtól szüleidtől elfordultál is az, ne csak magaddal foglakozol. Nem érdekel hogy velük mi lesz ha meghaltál? Lehet, hogy most neked nincs szükséged másokra, de talán másnak is szüksége lehet rád, nem?

A lánnyal kapcsolatban, ha még nem tetted meg, szakíts meg vele minden kapcsolatot, keresd fel a barátaid, menj emberek közé, járj nyitott szemmel, keress olyan lányt, akinek talán még tetszel is...

A folytonos letörtségre és alváshiányra: csinálj magadnak programokat, járj el sportolni, ne legyen időd gondolkodni.

Nagyon nehéz lesz eleinte változni, de embereld meg magad, mert ki tudna beléd szeretni így?

Természetesen ez csak az én véleményem, könnyen lehet, hogy félre értelmezek dolgokat.

Szóval hajrá! Merj élni!

"Hogy mit csinálj? Szégyelld magad! Rengeteg halálos beteg ember bármit megadna még pár év életért, én láttam, tapasztaltam. De az ilyen hozzád hasonló depivagyoköngyileszek gyerekek is ha csak a tizedét megtapasztalnák egy ilyen betegségnek, ha már lettetek volna a halál közelében, tíz, meg száz körömmel ragaszkodnátok az élethez.

Igen, az élet sz@r, de a halál még sz@rabb version."

Aham. Hány halálos beteg embert láttál eddig, és hány depresszióst?

Orvostanhallgató vagyok, minden betegségek közül amit eddig láttam messze a pszichiátriai betegségek járnak a legnagyobb szenvedéssel. Persze ezt egy dolce vita élj a mának idióta úgyse fogja felfogni. Rákban vagy meghal az ember vagy nem, de ez pár éven belül eldől. A depresszió viszont évtizedeken át képes elkísérni, minden pillanatban ott van, mindig érzed, sosem vagy boldog, állandóan ott a fájdalom. Nem tudsz másra gondolni, egy téma körül kattog az agyad, állandóan fáradt vagy, nincs erőd semmihez, nincs erőd élni. A gyógyszer pedig eltompít, de az ürességet nem tölti be, és a legrosszabb az egészben az, hogy nem látod a kiutat.

Kívánom, hogy tapasztald meg te is, ha ilyen nagyon okos vagy.

Kedves kérdező neked pedig két tippet tudok adni. Először is foglald el magad. Sportolj, makettezz, vagy mit tudom én. Keress valamit, ami leköt. Ha ez nem használ, akkor pedig pszichiáter. Nem szégyen az, ez is éppen olyan betegség, mint a rák, vagy a hasmenés.

"Aham. Hány halálos beteg embert láttál eddig, és hány depresszióst?"

Eleget. A családomban.

"Kívánom, hogy tapasztald meg te is, ha ilyen nagyon okos vagy."

Tapasztaltam a saját bőrömön.

Én meg azt kívánom, hogy te ne tapasztald meg, amit én. Nem kívánok tovább vitába szállni veled.