Lelki/érzelmi túlérzékenység? Kicsináltak érzelmileg?

talán "szex szerelem" kategória lenne a jó erre.

20 éves koromig jó lelki egészségnek örvendtem, még akkoris, ha voltak pl hülye osztálytársak, és én voltam a célpontjuk. Akkor erősebb voltam, gyakran 1 év is eltelt két sirás között.

Aztán jött az első, viszonzatlan szerelem. Nagyon durván "b*szták rám az ajtót", és akkor, amikor magam voltam, pár napig, szinte félóránként elsirtam magam. Majd újra.

Aztán a következő már nem plátói volt, tényleg konkrétabb esetnek mondható. Egy randi sikerült is. Több nem, sosem volt rám ideje (persze ez hazugság, mára kiderült), pedig megigért, hogy elmegyünk bemutatóra, majd beszélünk stb... és megint jöttek a rohamok. Nem tudtam mit csinálni, csak neten volt kapcsolat, élőben nem... majd kinyögtem, hogy mi van, és nem válaszolt rá sosem... pár hónapra rá kapcsolatban lett.

Ez már évekkel ezelőtt volt, egyáltalán nem érdekel. Mostanság megint egyedülálló, de egy vállránditás-sem a reakcióm. Viszont lehet, hogy ez örök sebeket ejtett a lelkivilágomon.

Mostanság megint alakulhatna valami. De most egy kicsit várakozni kényszerülök... de ez most nem is érdekes. Ez, és az akkori eset között, és most különösebben, állandóan érzékeny vagyok, és nem birom megtartani. A mostani leányzónál persze ez előny, mert mindenről merek beszélni könnyedén, ki merem és tudom mutatni. De sok felesleges dologtól elsirom magam: zenétől, vagy akár azon, hogy most az x faktorosból ki jutott tovább, ki nem (pedig krvára nem érdekel :)

tehát túlérzékeny lettem. Fejlettnek, sőt túl fejlettnek érzem az érzelmi intelligenciámat. Persze lehet, hogy inkább csak meg szeretném találni a társamat (volt erre példa, csak nem volt túl tartós).