Ez biztosan pánikbetegség?
Kb. 2 és fél éve vagyok pánikbeteg, ill. mostanra már állandósult a szorongásom.
A kezdetekkor a következő tünetek voltak: ájulás-érzés, belégzés képtelenségének érzése, enyhe hányinger/émelygés.
Azóta már szedtem többféle antidepresszánst(már nem szedek), és nyugtatót is(ezt a mai napig szedem, Frontin), és a 2 és fél év alatt újabb és újabb tünetek jelentek meg.
Mostanára a következőket is érzem a fent felsoroltak mellett:
- szorongás
- szédülés
- egy fura egyensúly-vesztés szerűség, olyan érzés, mintha nem tudnám az egyensúlyomat megtartani, úgy érzem, hogy eldőlök valamilyen irányba; ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor nagyon durván be vagy rúgva, és nem tudsz egyenesen járni/állni
- mellkasi szorítás, néha szúrás
- mintha a gyomrom elzsibbadna, ami néha továbbterjed a mellkasomra
- elesettség, gyengeség érzés
- állandó fáradtság, erőtlenség
- végtagok elzsibbadása
Mivel ez a szívtájéki szúrás, gyengeség-érzés egyszer-kétszer komolyabb fizikai megterhelés után jelentkezett, ezért gyanakodtam valami szívproblémára, de szívultrahang nem mutatott semmit, valamint - gondolom - ha a szívemmel lenne valami para, akkor állandóan jelentkezne nagyobb megterhelés után, pedig járok futni, és nem hiszem, hogy képes lennék lefutni 5-6 km-et fél óra alatt, ha valami szívbajom lenne.
A kérdés: tud-e valaki bármilyen olyan betegségről, ami a pánikbetegséghez hasonló tünetekkel jár? Valami hormonális probléma esetleg?
Illetve a pánikbetegségem előtt pár hónappal egy csuklótörés miatt egy krómacél protézist raktak a csuklómba, és tudni kell, hogy fém-allergiám van egyébként, a bőröm kiütéses lesz a fémtől. A kórházban anno pár napig megfigyelésen voltam, nem volt semmi gyulladás, vagy ilyesmi, de hosszú távon okozhat ez ilyesmit?
Annyit még leírnék, hogy nem azért kérdezem ezt, mert hipohonder vagyok, hanem azért, mert az elmúlt 2 és fél évben - amint írtam - próbáltam már 3 féle antidepresszánst, szedtem nyugtatót, jártam pszichiáterhez, pszichológushoz terápiára, tanultam autogén tréninget, végigbeszéltük az egész életemet az elejétől a végéig, de nem jutottunk semmire vele, azon kívül, hogy a kialakulás oka valszeg az akkoriban ért sok stressz volt(durva szakítás, a csuklótörésem, egy elhúzódó vesekő-betegség, munkahelyi túlterheltség). Végül a terapeuta is azt mondta, hogy lehet, hogy nincs ennek semmi érzelmi zavar a hátterében, csak simán egy ördögi körbe kerültem, miszerint sok stressz -> pánikbetegség tünetei megjelentek -> szorongás a tünetektől, ezért beszűkülés-> pánikbetegség tünetei erősödtek-> még inkább beszűkülés, stbstb. Ezért azt találtuk ki, hogy akkor szarjam le a tüneteket, próbáljak ne félni tőlük, éljem úgy az életem, mintha nem lennének. 1 éve már ezen dolgozok, járok szórakozni, nyaralni, van hobbim, van újra párkapcsolatom, sportolok, stb., és még mindig nem múlik. Szóval minden olyan lehetőséget kimerítettem már, ami a psziché oldaláról közelíti meg ezt a dolgot, de mégsem gyógyulok.
Jó, ez tiszta sor, hogy a gyógyszereknek is vannak mellékhatásai, bár, mint mondtam, antidepresszánst már nem szedek..
Az meg, hogy rástresszelek.. hát nyilvánvaló, de ez a betegséggel jár, és hiába próbálom, hogy nem stresszelek rá, nem tudom irányítani.
Nekem ez teljesen összefügg a fizikai tünetekkel. Ha nem jelentkeznek, akkor tudok felszabadult lenni, élvezni a pillanatot, de amint megjelennek ezek a tünetek, onnantól el van szabva minden, és nem tudok nem stresszelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!