Megváltozhat a személyiségünk ha egyedül próbáljuk leküzdeni a depressziót pánikbetegséget?

Kedves kérdező!

Nem változik meg a személyiségünk. Talán átértékeljük a világot magunk körül, hiszen minden állapotváltozásunk kihat a környezetünkre és ez fordítva is igaz. Én azt gondolom, hogy pánikbetegséget leküzdeni egyedül nem lehet. Kell a segítség. Nem feltétlenül orvosi segítségre gondolok - noha nekem szükségem volt rá -, hanem a körülöttünk, velünk élők segítségére, mert nem zárhatjuk magunkba ezt az állapotot. Minél inkább megreked bennünk, annál nehezebben szabadulunk tőle...

Kedves T. Zoltán!

A pánikbetegség és a depresszió, pszichoszomatikus betegség, ami valódi, diagnosztizálható betegség, nem csupán annak titulált "valami". Mivel (ön)kezeletlen állapotában szervi betegségeket is okozhat, oktalanság az ellenkezőjét állítani. A javulásra való hajlandóság valóban fontos, de attól, hogy ebben a betegségben szenved valaki, nem jelenti azt, hogy jobbnak kell lennie azelőtti önmagánál - írom ezt azért, mert, hogy téged idézzelek: "egy dologban kell hinned, abban, hogy jobbá tudsz válni."

Nem. Abban kell hinni, hogy ez a betegség is legyőzhető.

Abban igaza van, hogy ma betegségnek van feltüntetve. És igen néha kapcsolnak hozzá testi tüneteket. Ezeket a tüneteket tüzetesebben megvizsgálva általában azt fedezhetjük fel, hogy valamilyen táplálékhiány, vagy egészségtelen étkezés következtében lépnek fel. Ezeket pótolva, vagy egészségesebb étrendre váltva, ezek a tünetek megszűnnek. Persze ha valaki közben azt indikálja a személynek, hogy egy mentális betegség okozza ezeket a tüneteket, és a személyt már előtte is sokszor leértékelték és elhitették vele, hogy semmire sem képes, akkor ezt is elhiszi. Főleg ha egy "szaktekintély" mondja neki. Vitaminokkal és táplálékkiegészítőkkel könnyen megszüntetheti ezeket a tüneteket, ha még nem szed semmilyen tudatmódosító szert. Ha már szed először azt kell abbahagynia, ami sok esetben nehezebb mint egy drogról való leszokás. Azért kell hinnie benne, hogy jobb lehet, mert az önleértékelést az előzi meg, hogy valaki elhitette vele, hogy semmire sem viheti az életben, és ehhez hasonló hazugságokkal bombázta. E miatt néha még azt sem hiszi el az ilyen személy, hogy javulhat a képessége az élet kezelésére.

Üdvözlettel, Tóth Zoltán

Úgy látszik, én azon kevesek közé tartozom, akiknek senki a világon nem akarta "beadni", hogy semmire nem képes és semmire nem viheti. Talán, mert addigra vittem már valamire...

Nem gondolom, hogy az orvosok vagy bárki más leértékelné a beteg embert. Hazugságokkal pláne nem. Nem hiszem, hogy a "szaktekintély" hiteti el a beteggel, hogy képtelen bizonyos dolgokra. Éppen a beteg hiszi ezt magáról és az orvos ebben nem megerősíti, hanem gyógyító terápiát javasol.

Hogyan jutottunk el a pánikbetegségtől a vitaminokig?

Úgy, hogy az első hozzászólásában - elnézést az előzőben a tegezésért - a Dianetikát említi, amely szerzője okán számomra a szcientológiával egyenlő, az pedig nálunk, többek közt a vitaminlobbival.

Az egészséges étrend említése jogos, de ha megvalósulhat, akkor a vitaminokra sincs szükség. Nem gondolom, hogy a depresszió következményeit, mint fizikai tüneteket, csak vitaminhiánnyal lehet magyarázni.

Az beteg ember önértékelése nem gyógyszereken vagy vitaminokon múlik...

Ha a Szcientológiát azonosítja a Dianetikával és a vitaminlobbival akkor keveset tudhat a Szcientológiáról. Biztosan olvasott róla fórumokon és a médiában de L. Ron Hubbardtól könyveket nem biztos.

Szerencsés lehet, hogy jó orvost fogott ki. Nem is az általános orvosokra gondoltam amikor "szaktekintélyekről" beszéltem, hanem a pszichiáterekről.

A leértékelésekről amit az ember kaphat pedig csak annyit mondanék, hogy ha az ember nyíltan kapja, akkor gyakran kevés hatással van rá, mert azt rögtön felismeri. Azokkal a leértékelésekkel van inkább baj amit burkoltan kapunk a segítség leple alatt és észre sem vesszük, hogy hatással van ránk csak akkor amikor már nehéz a hatásával kezdeni valamit.

Nem akarok vitába bonyolódni a Szcientológiával kapcsolatban, mert én Szcientológus vagyok és mondhatom szakértő ebben a témában. Nem érezném sportszerűnek egy olyan témában vitatkozni valakivel amiről sokkal többet tudok. Ez olyan mintha az utca embere ringbe szállna egy profi ökölvívóval.