Ha ezt teszem, akkor így meghalhatok? Nem akarok tovább élni.

A szüleim miatt,mert biztos magukat okolnál. De úgy érzem, h képes lennék rá. Szerelmi gubanc is közbe jött, viszont ennek nem sok köze van az érzéseimhez, csak talán az utolsó csepp vol. Nincs semmi ami motiváljon,pedig emberekkel szeretnék/szerettem volna foglalkozni, de tök jó,h még szocfóbom is van + egyéb. Pedig szerintem mindent megtettem,h jobban legyek.

Máris? Már vagy 10 éve küzdök ellene. 12 éves koromban volt először gyomor idegem. Küzdöttem, teljes életet akartam éli, mentem minden nap biciklizni, futni vagy görizni, lefoglalta magam, vagyis inkább széthajszoltam magam pl diákmunkával, h időm se legyen gondolkodni. Annyit mentem emberek közé, amennyit csak tudtam, mindig beszélek velük, ha van rá lehetőségem, de nem tudom őket megszokni, leégetem magam, mert a zavartól össze-vissza beszélek csak. Tudom, h vannak nálam rosszabb helyzetben is, ami miatt mégjobban marcangolom maga.Attól is mániákusan félek, h egy családtagom elveszítem. Olyan problémák miatt aggódok akaratlanul is, amihez semmi közöm se lenne. Megállás nélkül aggódok, és mikor próbálok lenyugodni, a gyomorideg és a fejfájás erősödik. Így nem tudok embereken segíteni, ha még magamon sem tudok, ezért is veszett el bennem a motiváció.Eddig voltak céljaim, álmaim...de mára semmi sem maradt.Attól is félek, h a sulit sem tudom elvégezni. A többi problámámat nem mesélném el, senkit sem érdekelne, de néhány dolgot átéltem, sajnos. Köszi a válaszokat!