Depresszióm és kényszerbetegségem van és ez meggátol sok dologban, mit tehetnék? Részletek lent.

Hát ez spec lenézés, hogy nem piszkolod be a kezedet kétkezi munkával.

Én szellemi munkás vagyok(programozó), és nem szeretnék fizikai munkát végezni, mert többnek érzem magam, de ha úgy adódna, hogy kell akkor megtenném. Illetve nem riadok vissza ilyen melóktól ha segíteni kell valahol, akkor sem.

Pesti vagyok. Barátnőméknél tavaj mégis kimentem és ugyan sosem fogtam a kezemben kapát, de kiálltma közéjük és csináltam, segítettem. Nem éreztem ettől kevesebbnek magamat.

luxus dolog az, hogy nem vállalsz el akármilyen melót ha munkanélküli vagy.

mi a szakmád?

Néhány előttem szólóhoz: a kérdező segítséget kér, nem bírálatot. Iránymutatás nélkül a labilis idegzetű emberek egy része képtelen önmaga talpra állni...

A kérdezőhöz: tényleg tudni kéne, hogy mi a végzettséged, hol laksz? Sportolsz-e valamit? Ha nem, akkor azonnal kezdd el, hiszen nem feltétlenül kell fizetni érte, és javítja a közérzeted, az állóképességed! Erre később támaszkodhatsz is, bármilyen munkakörben helyezkedsz el! Tessék futni - közben lehet meditálni, haverokkal focizgatni - itt értékes tagja lehetsz egy csapatnak. Nyilván, ettől még nem lesz munkád, de ettől lehet, hogy könnyebben lesz munkád, hiszen javul az önértékelésed! Hidd el, minden itt kezdődik! Először akarni kell a dolgokat, majd csak azért is megtenni, ha mégsem hoz lázba annyira, mint szeretted volna. Ugyanis evés közben megjön az étvágy! Ha erre "rákapsz", akkor a fizikálisan valamelyest megerőltető munkák kihívássá válhatnak, pont azért, mert tudod magadról, hogy nem vagy gyenge fizikumú ember! Akard! Akard bebizonyítani magadnak! Aztán már mások is észreveszik! Hát nem lenne jó érzés? És itt egy másik megközelítés: amikor először ültem repülőn, majd frászt kaptam, amikor a gép emelkedni kezdett. Szorongtam, és egyszerűen rosszul éreztem magam. Aztán a következő felszállásnál arra gondoltam, hogy tulajdonképpen szeretem a gyorsulást, és azt képzeltem, hogy ÉN gyorsítom a gépet, vagyis én akarom, hogy elvarázsoljon ennek a gyorsulásnak az érzése... Mintegy varázsütésre átállította az agyam a rossz érzést egy felettébb kellemes érzéssé... Ez is bizonyítja, hogy az agyban dől el minden... Szóval, akard megoldani a problémádat. Képeztesd át magad. A munkaügyi központok tudnak segíteni tanfolyamot ajánlani. Ha regisztrált munkanélküli vagy, kapsz lehetőséget az ingyenes képzésekre. De addig is pl. árulhatsz sorsjegyet...

Tulajdonképpen az érettségid és középfokú nyelvvizsgád (milyen nyelvből?) mellett nincs szakképesítésed? Ezért végeztél eddig segédmunkát? A nyelvismerettel kezdhetnél valamit, addig is, amíg nem lesz valamilyen szakképesítésed. Az irodai munkákat hogy bírnád? Vagy a futárkodást?

Sorsjegy árusítással kapcsolatban ezt találtam:

A Szerencsejáték Zrt. közkedvelt, széles választékban megjelenő kaparós sorsjegyeinek forgalmazására készpénzes

értékesítő partnereket keres, jutalékos rendszerben.

AZ ÉRTÉKESÍTÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELE

Cégszerű vállalkozás

(Rt., Kft., Bt.)

vagy

Egyéni vállalkozás

keretében folytatott kereskedelmi, illetve

kereskedelmi jellegű tevékenység.

SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

Vállalkozói igazolvány

vagy

30 napnál nem régebbi cégkivonat

További információ és jelentkezés az alábbi telefonszámokon:

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TERÜLETI IGAZGATÓSÁG (Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Pest megye)

edti@szerencsejatek.hu

1/433-9131

Egy ismerősöm tavaly még úgy dolgozott náluk, hogy nem kellett vállalkozást indítania. És szerintem a te kvalitásodnak ez a munka túl "egyszerű". :) De talán jobb, mint a semmi - már ha egyáltalán vállalkozói nélkül is fogadnak. Ezt azért kérdezd meg, függetlenül a felhívás szövegétől.

Viszont mindenképp javasolnám egy szakképesítés megszerzését.

Ezt pedig nézd meg:

[link]

Ehhez mit szólsz?:

[link]

Vagy ehhez?:

[link]