Tört már rátok ok nélkül halálfélelem? Hogyan küzdöttétek le, hogy ne tegye tönkre a mindennapjaitokat?

ha házilag:)) nem sikerül megoldani vagy kideriteni ennek az okát-akkor nyugodtan fordulj szakemberhez,nem szégyen ez.

addig ne nyugodj mig nincs megoldás,mindenképpen érdemes ezzel okosan foglalkozni,és megoldani!!

Személyes tapasztalat: a barátnőmnek volt hasonló érzése, előbb csak enyhén - jókat röhögtünk rajta - , de egy idő után szép lassan annyira elhatalmasodott rajta, hogy egyszerűen az utcára sem mert kimenni (valami hasonlóról volt is egy remek film).Én kisérgettem mindenhová - végül az ideggondozóba is, ahol mindenféle mérgeket irtak fel neki, amiktől nem javult ugyan, de rosszul lett, ráadásul az egyikre majdnem rászokott.

Végül kinomban egy afféle "természetes gyógymódot" agyaltam (?) ki neki: olyan helyzeteket teremtettem, amelyekben MUSZÁJ volt egyedül cselekednie: előbb a macskaalom szalmiákszeszes kezelésével azt értem el, hogy kiment a házból, hogy kicserélje, aztán megbeszéltem a postással, hogy a levelét ne vigye be, hanem csöngessen, és hivja ki a kapuig, végül aljsa müdon felhivtam, és közöltem, hogy beteg vagyok, nem tudok átmenni, jöjjön el ő. Ez utóbbit különféle indokokkal többször megisméeltem - a kezelés hatására a női személy kb. fél év alatt teljesen rendbe jött.

Azt hiszem, valami hasonló "kezelésre" lenne szükséged Neked is - de semmiképpen ne hanyagold el a dolgot szerintem, mert, ha úrrá lesz rajtad ez a fajta ok nélküli rettegés, teljesen tönkre vágja az egész életedet!!