Hogyan segítsek magamon és dobjam fel az önbizalmam?

Mióta elkezdődött a gimi, rohamosan zuhan a mélybe az önbizalmam.A város egyik legjobb(nak tartott) gimnáziumába járok, vagyis van nálunk egy jópár okos, sőt zseni diák, na meg persze szebbnél-szebb lányok.

Folyamatosan rágódom valamin, hol azon hogy nem vagyok elég okos, hol azon hogy fogalmam sincs mit szeretnék csinálni a jövőben, hol a külsőmmel elégedetlenkedek.

Borzasztóan fárasztó ez az örökös agonizálás, de valahogy mégsem tudom abbahagyni. Nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy az évfolyam jó része orvosnak/mérnöknek/gyógyszerésznek/jogásznak készül, belőlem meg lehet nem lesz senki. Tanulni tanulok, nem arról van szó, hogy lusta volnék, csak fogalmam sincs mi lenne az a pálya amit szívvel-lélekkel tudnék csinálni.:(

A külsőmmel meg mindig elégedetlen vagyok , és sajnos a barátom sem dob semmit az önbizalmamon. Hiába bókol, az valahogy nem ér semmit(persze jólesik, de mégsem segít), mert úgy vagyok vele, hogy neki persze hogy így vagyok jó, ahogy vagyok, hiszen ő elfogult..ugyanúgy mint a szülők a gyerekeikkel, akiknek mindig az ő gyerekük lesz a legjobb, akkor is, ha objektívan nézve ez nem úgy van.

Pszichológushoz járok, most azt mondta, hogy írjam le egy lapra hogy milyen vagyok most, mellé pedig azt, hogy milyen szeretnék lenni.

Hogyan lehetne kilábalni ebből az egészből? Teljesen felőrli az energiámat, és folyton enervált vagyok ezek miatt.:(