Hogyan segítsek magamon és dobjam fel az önbizalmam?
Mióta elkezdődött a gimi, rohamosan zuhan a mélybe az önbizalmam.A város egyik legjobb(nak tartott) gimnáziumába járok, vagyis van nálunk egy jópár okos, sőt zseni diák, na meg persze szebbnél-szebb lányok.
Folyamatosan rágódom valamin, hol azon hogy nem vagyok elég okos, hol azon hogy fogalmam sincs mit szeretnék csinálni a jövőben, hol a külsőmmel elégedetlenkedek.
Borzasztóan fárasztó ez az örökös agonizálás, de valahogy mégsem tudom abbahagyni. Nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy az évfolyam jó része orvosnak/mérnöknek/gyógyszerésznek/jogásznak készül, belőlem meg lehet nem lesz senki. Tanulni tanulok, nem arról van szó, hogy lusta volnék, csak fogalmam sincs mi lenne az a pálya amit szívvel-lélekkel tudnék csinálni.:(
A külsőmmel meg mindig elégedetlen vagyok , és sajnos a barátom sem dob semmit az önbizalmamon. Hiába bókol, az valahogy nem ér semmit(persze jólesik, de mégsem segít), mert úgy vagyok vele, hogy neki persze hogy így vagyok jó, ahogy vagyok, hiszen ő elfogult..ugyanúgy mint a szülők a gyerekeikkel, akiknek mindig az ő gyerekük lesz a legjobb, akkor is, ha objektívan nézve ez nem úgy van.
Pszichológushoz járok, most azt mondta, hogy írjam le egy lapra hogy milyen vagyok most, mellé pedig azt, hogy milyen szeretnék lenni.
Hogyan lehetne kilábalni ebből az egészből? Teljesen felőrli az energiámat, és folyton enervált vagyok ezek miatt.:(
szerintem küzdd le a félelmeidet:
" Ha kockáztatsz, veszíthetsz, de ha nem kockáztatsz mindig veszítesz!"
hát nem tudom, más gimiben nem tudom magamat elképzelni :/ mikor felvételiztem is tök egyértelmű volt, hogy nekem ide kell jönnöm...
ás suliban is levinné az önbizalmam mindenki aki szép/nagyon okos/tehetséges stb. :/
Miért volt egyértelmű hogy oda kell menned?
Arra tippeltem, hogy általánosban nem ilyen emberek vettek körül, és most meg sokan vannak. Ezért gontoltam lehet nem érzed jól magad ilyen emberek között.
De ez csak 1 tipp.
Aztán lehet hogy irigykedsz rájuk, és csak az zavar hogy nem vagy te is 1 közöttük.
Vagy lehet azt sem tudod mi zavar, csak az a bajod, hogy nincs életcélod.
Nemtom.
nem tudom rendesen megfogalmazni, csak mikor odamentem nyílt napra, ár akkor éreztem, hogy ott lesz a helyen..tetszett a légköre meg minden, szimpatikus volt.
valóban nem érzem magam jól az osztálytársaim közt, és irigykedem rájuk.
és életcélom sincs, mert mindenben középszerű vagyok, nincs olyan, ami azért úgy-ahogy egész jól megy, netalántán kiemelkedő lennék belőle:/
igen, csak mindig kevesebbnek érzem magam a többiektől..belőlem nem lesz se mérnök se orvos se gyógyszerrész...félek, hogy örökre elégedetlen leszek magammal...
érdekel több dolog is, de egyik sem ilyen nagy presztíszű dolog, mint amiket az előbb felsoroltam, és valamiért istenítem azokat, akik pl orvosira mennek...holott én nem akarok se mérnök/orvos/jogsz/gyógyszerész lenni, csak mondom, ez zavar, hogy úgy érzem nem fogok letenni semmit az asztalra, amire büszke lehetnék..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!