Mit tegyek ha már semmi értelmét nem látom az életemnek, elegem van mindenből, nem bírom tovább?
Elvesztettem egy olyas vkit aki nagyon fontos az életemben,de későn jöttem rá erre.És most már hihetetlenül fáj,szó szerint bele betegedtem ebbe.Szorít a szívem,nehezen kapok levegőt,fáj a fejem,hányingerem van.Egész nyáron őt gyászoltam,meg volt itthon egy kis "külön világom"és az jó volt úgy,elvoltam.De most h elkezdödőtt a suli,ráadásul 9.es vagyok,minden,és mindenki tök idegen,még szarabbul vagyok.Már percenként csak sírok,minden miatt.Attól félek,h egyszer majd a suliban elkezdek bőgni.ráadásul utálom magam kivül-belül,egy nulla vagyok,nem bírom elviselni magam!nincs semmi önbizalmam se,a suliba menés,meg az egész élet kínszenvedés!legszívesebben elaludnék 100évre,vagy bezárkoznék egy sötét szobába és egész életemben csak neteznék.és sajnos a nyáron netfüggő is lettem,erre is most jöttem rá.egyszerűen képtelen vagyok kiszakadni ebből a világomból!nincs kivel megosztani a problémámim:( a szüleim előtt minden t szégyellek,még olyanokat is,amik másnál tök természetes.nincsenek terveim,nem látom magam előtt a jövőmet.bárki más helyében lennék!már nagyon ki vagyok!az öngyilkosság is komolyan megfordult a fejemben!segítsetek,kérlek!tudom h mit kéne tennem,de képtelen vagyok rá!!depis vagyok nagyon-nagyon!:(
15/l
szia! Tudod van egy mondas "Sosem vagyunk olyan boldogok, sem olyan boldogtalanok, mint amilyennek hiszuk magunkat..."
Hidd el nem vagy egy 0...mar hogy lennel?! 15 eves vagy elotted az egesz elet, nagyon ertelmes vagy semmi gaz nincsen Veled...
Sajnos az ember csak utolag ertekel bizonyos dolgokat, ami mar nincs, olyankor jovunk ra, hogy milyen jo volt mikor volt, de mindig valamit tanulhatsz belole...legkozelebb mar ertekelni fogod...esetleg helyrehozhato ez a dolog? visszatudod szerezni akit elvesztettel, vagy orokre szol? :(
En csak azt tudom mondani, hogy gondolj bele abba, hogy hany beteg gyerek lenne a helyedbe, olyan, aki elni szeretne, aki boldog 15 eves szeretne lenni? igaz-e, sok? rengeteg...
Kivanom, hogy boldogulni tudj ebben a rideg vilagban...
ha akarsz nekem is irhatsz:)
sok szerencset
19-L
Muszaly eros lenned!
Annyi jo es csodas dolog var Rad meg az eletben!
Tudom, hogy nehez most Neked!
De muszaj a mara es a jovore koncentralnod.
Muszaj felalnod ebbol a depibol, hallgas csak pozitiv zeneket amiket szeretsz es tudod, hogy jol esik, mozdul ki otthonrol.
Beszelj olyannal aki kozel all hozzad.
Fontos, hogy kiadd magadbol az erzeseidet.
De fontos, hogy mondjuk amikor kisirtad magad, probalj valami jo dolgot csinalni.
Csinalj magadnak valami haditervet mondjuk mit szeretnel meg csinalni ebben az evben.
Ami boldogga is tenne.
Es tedd azt! Menj sokat levegore, mozdulj ki, sportolj!
Es nezd meg ezt az oldalt legyszives, es olvasgass!
www.thesecret.com
(ha esetleg szeretnel beszelgetni
capryce@windowslive.com, en ugyan Egyiptomban vagyok, de szivesenbeszelgetek veled, ha szeretned, este 9 utan szokatm fennt lenni, holnap csak 10 utan mert osokkel nyomom)
Hidd el, hogy nagyon-nagyon sokan vannak hasonló cipőben, nem is gondolnád, hogy mennyien. Tudom, hogy milyen nehéz, ha elveszítesz egy olyasvalakit, aki nagyon fontos a számodra (édesapám nem régen halt meg), de hidd el - kicsit közhelyes - az idő segít. Ilyen korban sajnos, nem sajnos, de a hormonjaid is igen erősen rásegítenek a közérzeted alakulására. Nyugodj meg nagyon sokan csúnyának és értéktelennek látják magukat, de idővel fokozatosan nőni fog az önbizalmad és elkezded meglátni magadban a jó dolgokat, mert biztos, hogy benned is vannak! Próbáld meg felfedezni, hogy miben vagy jó és arra koncentrálj, ne érdekeljen, hogy mások mit gondolnak, ez az időszak főleg a középiskolában nehéz.
Barátkozz a hozzádhasonló emberekkel, velük majd meg tudod beszélni a problémáidat és utána sokkal könnyebb lesz. Az öngyilkosság pedig a világ legeslegbutább ötlete, hiszen sosem tudhatod, hogy mi vár rád a életben, hogy mekkora dolgokat érhetsz el, hiszen szinte bármire képes vagy. Ne legyél ilyen gyenge, szedd össze magad és minden jobb lesz. Természetesen most ez nagyon nehéz neked, de nem ülhetsz karba tett kézzel, neked is tenned kell valamit annak érdekében, hogy jobb legyen!
Remélem, hogy segít valamit, akármit ez a "pár" sor.
Sok sikert!
Szia!
Velem is volt már ilyen, számtalanszor voltak ilyen érzéseim, ha valaki tudja rajtad kívul hogy milyen ez, akkor az én vagyok!
Tudod, az ember mindig akkor veszi észre, hogy mi a fontos az életben mikor már elvesztette... én is így voltam eddig mindennel, de sajnos úgy érzem, hogy a mai napig sem tudok igazán hálás lenni. Igazságtalannak érzem magam.
Nekem mindig is megvolt a saját világom, az embereket általában kizártam belole, nagyon ritkán volt, mikor nem. Minden ott van, amire nekem szukségem van és én így vagyok boldog és nincs szukségem pszichológusra meg emberekre... Az emberek túl egyszeruek én meg túl bonyolult vagyok. Ugye te is néha így érzel?
Figyelj, nem baj az, ha megvan a saját világod, engem mindenki bolondnak néz érte, de már nem érdekel. Nekem is kezdodik a suli és sok "pofont" fogok ott kapni még... Kirángatnak a világomból és lehordanak, a tanárok nem akarják megismerni a tanulókat, mindenkit egyforma érzéstelennek hisznek, nekem ez olyan mint a pokol.
Azért terveidnek kellene, hogy legyenek...
Mondjuk nekem vannak terveim, de van mikor nagyon egyedul érzem magam és elkezdek sírni... Azt gondolom, hogy ezek a tervek, célok mind feleslegesek, nem leszek boldogabb, ha megvalósítom. Aztán osszeomlik minden és úgy érzem, hogy kómába akarok esni aztán jópár év múlva felébredni, vagy valami... Vagy ahogy te is mondod, egy sotét szobába bezárni magam és semmirol sem tudni.
Figyelj, ne mondd azt, hogy nulla vagy! Biztos tudsz magadban találni valami jót!
Amit én tanácsolhatok Neked, hogy mindig hallgass a szivedre és ne foglalkozz mások véleményével, legyél jó és a szeretetet soha ne felejtsd el!
Ez is megoldódik majd, ez egy ilyen korszak...
Nekem ezt a problémámat most nyáron pár kulfoldi barátom oldotta meg, akik azt mondták, hogy csak azt akarják, hogy legyek boldog! Életemben eloszor mondtak nekem ilyen szépet és életemben eloszor fontosnak éreztem magam, de itthagytak és sajnos megint kezdek visszazuhanni ebbe a depresszióba... Mindenesetre hiszek benne, hogy rendbe jonnek a dolgok és próbálom elhitetni magammal, hogy boldog vagyok.
Jó lenne, ha célokat állítanál magad elé, akármilyen haszontalannak is látszik... valamit, amit tényleg nagyon akarsz, amit tiszta szivedbol akarsz! Ne add fel, álmodj és higyj, tegyél meg mindent annak érdekében, hogy sikeruljon.
A gyászolást kérlek felejtsd el, ez csak mégjobban elveszi a kedved.
Szedd magad ossze, aztán kérj meg egy barátodat vagy valakit, hogy segítsen neked, akibe megbízol és aki kozel áll hozzád...
Az ongyilkosságot meg verd ki a fejedbol, ilyen alapon már kihalt volna az egész bolygó.
Sok sikert, légy eros :)
Nekem hasonlók a probmélmáim, csak az enyém rosszabb mert fizikai okok miatt leszek öngyilkos amik nem változtathatók és ami nem múlik el idővel
A Tiéd viszont el fog, hidd el
Lehet hogy hülyén hangzik, de el kellene olvasnod egy könyvet: Veronika meg akar halni a címe, Paulo Coelho írta. Szerintem a könyv tanulsága igazán hasznos, és segíthet.
Egyébként ha gondolod, szívesen meghallgatlak(írj mailt ha gondolod)... 17/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!