Hogyan lehet leállni a vagdosással?

Kedves rubberjohn, ne ijesztgessük már a kérdezőt, igazad van, ilyen veszély is lehet, de ezzel tuti nem segítünk neki, tuti , hogy félelemből, nem pedig szeretetből indítva vagdossa magát. Ám ezt már te is pedzetted. Amint írtam, valószínű, valami más jellegű fájdalmat akar ezzel elnyomni.

Egyszer még régen olvastam (talán írtam is rá) a kérdésedet, nem tudom már, mit, sajnálattal hallom, hogy még minidig szenvedsz a dologgal :( Anyukád mit mondott? Elmentetek orvoshoz? A módja szerintem tényleg annyi, hogy soha többé nem csinálod. Soha, akármilyen rosszul is esik. Persze ettől még nem leszel egyből egészséges, tényleg el kellene mennetek orvoshoz :/

Kettil, nem tudom megfogni a kezét, sem a mindennapokban családterápiát - vagy ami kell - feltárást biztosítani számára. Maradnak a szavak. Nem a hatásvadász szavak, csak talán, talán elgondolkodik ezen. Nem ismerjük behatóan az esetet, természetesen lehet, hogy pont semmit nem használ, változó, mekkora szerepkre marad meg a racionalitásnak, kilátásnak a problémából. Várom az ötleted akkor, mivel segíthetnénk neki. Elégtelenek vagyunk így és itt. Ez van, ez itt egy ilyen műfaj.

rubberjohn, értem, amit írsz. Magam is várom, hogy reagáljon a kérdező, hogy olvasta ezeket vagy sem. Ha reagálna valamit, talán lehetne neki segíteni. Vannak emberek, akik tudnak mit kezdeni ilyen problémával, persze egyedi és nem univerzális módszerekkel. Az meg gondolom nem nagy felfedezés, hogy egy ilyen dolog csak okozat, az okot érdemes lenne felderíteni, úgy gondolom ez lehetne a segítség. Persze ezt nem mi fogjuk megtenni, de azért segíthetünk.

Szia! 2 évig vagdostam magam mire sikerült leállnom vele. Soha nem feltűnősdiből csináltam, hiszen állandóan takartam és senkinek nem mondtam el, így vezettem le a lelki fájdalmat. Csak olyankor vagdostam amikor egyedül voltam otthon. A leálláshoz akaraterő kell. Ez kb. a 90%-át teszi ki. A maradék 10% egyéni praktika. Én pl. folyamatosan karkötőt hordtam így ha rámjött a vagdosás volt ami eltakarta. Folyamatosan olvastam ehhez kapcsolódó idézeteket is. Ilyeneket (angolul) a weheartit.com oldalon találsz, ha a keresésbe beírod, hogy sad vagy selfharm vagy hasonlók akkor rengeteg nagyon mély gondolatot hoz ki. Aztán meg az is segített, hogy belegondoltam, hogyha majd jön a nyár akkor nem hordhatok hosszúujjút és pulcsit, muszáj lesz szabadon hagynom a csuklómat. Nem akartam, hogy lássák. Végső esetben marad a pszichológus, de nekem se volt rá szükségem. De a legjobb módszer mégiscsak a lelki fájdalom leküzdése. Sok sikert, nyugodtan írj privit a témával kapcsolatban!

Mindenképpen hasznos, hogy egy ex-bennfentes is megszólalt és elsőkézből kaphatunk tapasztalatokat, DE te úgy állítod be a pszichológust, mintha meglátogatni egy egész életen át tartó megbélyegzettséget jelentene. Nincs így, ne végső eset legyen, adott esetben rengeteget tud segíteni a megfelelő szakember, drasztikusan lerövidítve ennek az életszakasznakaz ideőintervallumát, meg aztán a maradó sebek száma sem mindegy.. (nekem legalábbis nem lenne az). Legelső opciónak kellene lennie, nem legutolsónak! Kérdező keressen fel egyet minél előbb.

Gondolom gyerek vagy..Mondd el a szüleidnek/nevelőidnek hogy 1 éve vagdosod magad. Jobb esetben kapsz 2 olyan orbitális pofont, hogy egy életre megunod a vagdosást. S akkor nem kell pszichológusra meg egyebekre költeni.

#17: Képzelem, milyen tökéletes lehetsz. Az olyanok miatt is nem mernek sokan segítséget kérni, mint te vagy.

Ha már olyan elmezavaros valaki hogy vagdossa magát, oda nem kell semmi segítség, csak két atyai saller, aztán el lehet gondolkozni megéri-e tovább vagdosni magunkat.