Ennyire szerencsétlen lennék az Életben?

Tudom, hogy egyértelműen tudja, én vagyok az. Látom, hisz már többször utalt rá, sőt...

Lehet aljas és undorító dolog ez, de mégis: ti nem tennétek ugyanezt a helyemben? Szóval legalább az ő accjához tudom a jelszót a bátyjának köszönhetően és ha realm firstre hajtanának főbossból (LK [nekünk lett meg, alleluja], de majd catában... - DEATHWING) belogolnék az övére, amikor tankol (legfontosabb role/szerep amit játékos elérhet a játékban) és épphogy 10% maradt a boss hp-jából. Tudom mikor kéne... ráküldenék egy ismit. Nem lehet rossz guild, amúgy csak addig kéne ott lennie, amíg neki nem mennek a bossnak... meg tudnám oldani. Hiába tud mindent, csak tagadok ezerrel, hátha. Nem vagyok hülye, hogy bevalljam neki és olyanokat mondjak, amiket szinte csak ketten tudunk, miken röhögtünk, pénzügyi dolgok, fizetés az 5 perces kocsiőrzésért, stb. (azt a pénzt is lenyúltam, közben meg pont ő volt, aki el akarta fogadni a pénzt, én elleneztem, mert ugyanolyan kis semmirekellő mitugrász voltam, mint most).

Ha megcsinálnám... nem igazán félek, mert anyám zsaru, van stukkerje meg amúgy is, nagyra nőttem, szóval. Nem is tudom igazán, mitől féljek jobban: hogy nem nekem lesz meg a realm first, hanem neki, vagy hogy elkattan az agya (JOGOSAN)? Tuti, megcsinálná... nem azért, mert nem lenne élete meg mittudomén, hanem mert ilyen. Így született, nem lehet rajta változtatni. Előbb-utóbb bekövetkezne. (Tudom, hogy egyszer fog megindulni a lavina és azt már semmi sem fogja tudni megállítani, de hát istenem... meddig csináljam? Meddig tartsam magam?)