Hogyan lehetnék pozitívabb? Magányosnak érzem magam.

Még egy évem van az iskolában nekem is, és a páromnak is, így csak hétvégente tudunk együtt lenni, mert az iskolánk olyan távra van. Májustól lesz lehetőségünk végleg együtt lenni, összeköltözni. Addig mindketten a családunkkal élünk. Hétköznaponként sokszor egyedül érzem magam, ha történik valami, nincs itt, hogy hozzábújjak, hogy megnyugodjak..Most fog még csak kezdődni szeptemberbe ez az egész, de már fáj nagyon..olyan levert vagyok, és néha sírnom kell. Nem bírom az egyedül létet, hiába van itt a család..néha vannak gondok és olyankor teljesen a padlón vagyok. Párom próbál nyugtatni, ő jobban tudja ezt kezelni, eddig nekem is ment az előző pár évembe, de így az utolsó nagyon nehéznek tűnik.

valaki volt már hasonló helyzetben? Mivel tudnék ilyenkor megnyugodni?

Este lefeküdni is rossz, mert magamra maradok a gondolatokkal, és folyton csak Ő jár a fejembe, meg a sok szép együtt töltött napok..és annyira egyedül érzem magam ilyenkor nélküle.