Normális, hogy nem tudok sirni?

Nekem is most halt meg a Nagymamám. Borzalmasan szomorú vagyok miatta. Nem tudom elhinni, feldolgozni. Csak a temetésén sírtam, de akkor rengeteget. Azóta érzem, hogy mindjárt kitör a zokogás, de nem tud.

Vannak szakaszok az életünkben, amikor érzelmileg össze vagyunk zavarodva, törve. Ennek esetleges jele lehet az, hogy nem tudunk sírni. Nem találjuk a választ a miértekre. Nagyon nehéz, de túl kell esni rajta. Az élet megy tovább, nem ragadhatunk a jelenben.

Ez nagyon ismerős.

Nekem is lenne min sírnom, a saját bajaimon, mégsem vagyok képes rá.

Ami érdekes benne, hogy 1-2jóbarátom problémáján meg vissza kell fognom magam, hogy ne kezdjek el sírni.

Egy időben visszafolytottam a sírást, talán azért van mostanában így, hogy akarnám, de nem megy. Csak más fájdalmán.

Szia!

Velem is detto ez van:/ Elég mély depresszióban vagyok, sorozatos tragédiák miatt. Nagyon tudok szenvedni, de sírni nem bírok. Lehet, hogy azért, mert mindig elfojtottam és már "megszoktam". Elég rossz, mert bármennyire utálok sírni, azért néha jó lenne. Én sem tudtam sírni, amikor Anyu meghalt. Vagyis akkor igen, de utána mintha elvágták volna. 4 hónapon keresztül le volt blokkolva minden érzelmem. Mikor a Barátnőm halt meg, akkor is idő kellett, mire feljött a fájdalom.

Szerintem azért nem tudsz sírni, mert annyira fáj az adott dolog, ami miatt sírnod kéne, hogy leblokkolsz. Legalábbis én mindig úgy érzem, hogy fojtogat, mindjárt kijön, de annyira fáj valami itt bent, hogy már sírni sem bírok:/ Lehet, hogy egyszercsak majd kijön Belőled, mikor nem számítasz rá. Velem is néha ez van.