Nagyon szomorú vagyok. Van kiút?

Félek a pszichológustól, nem bízok bennük, szerintem nincs rájuk szükség, csak az emberek kitalálták, hogy ne segítsünk egymáson, akinek meg valami baja van az menjen pszichológushoz, aki egy teljesen kívülálló, érzelmileg nem kötődik hozzá az ember, így aztán tök mindegy, hogy ő mit mond, engem nem érdekelne az se hogyha megértene. Az számít, hogy mit mondanak, azok akiket szeretk. És úgy érzem rajtam az tudna segíteni, ha szeretne valaki illetve ha szerethetnék valakit. De azért mégsem egy pszichológust, bár kénytelen vagyok egyre többet gondolni rá hogy elmegyek, csak semmiképp nem akarom, hogy a szüleim tudjanak róla és így elég nehézkes.