Érezted már úgy, hogy nincs értelme az életednek? Ha igen, mivel küzdötted le magadban az érzést?

Sajnos én nem tudtam önerőből leküzdeni ezt az érzést.. viszont azt tapasztaltam, hogy a rossz dolgok után, mindig valami jó jön. Tehát valahogy az események alakutak úgy, hogy ha kivártam, akkor valóban történt valami, ami fény volt az éjszakában, és értelmet találtam a létben.

Pszichológust szerintem érdemes felkeresned, pláne, ha ilyeneken tűnődsz, hogy "elég volt".

hú de sokszor voltam így... túl sokszor b.tak át.

nem magamtól jött az érzés, sulykolták belém.

(tönkre tettek mindent amit alkottam- kibabráltak velem, tényleg fölösnek éreztem magam)

reggel felkeltem mától sz.rok rájuk. lementem a tóra pár sörrel, 2 nap múlva tovább álltam, elmentem a közösségi házba új emberekkel találkozni, beszélgettünk.. még mindig nem volt kedvem hazamenni, padláson alakítottak ki nekem helyet, el voltunk... duna parton néztük a naplementét, gitároztak nekem, egész nap a szilvafát legeltem...

azt vettem észre 1 hete úton vagyok, semmi rosszra nem gondolok, 1 hete napi 3 dolárbol élek, rontom a who statisztikát. a gyomorsavam felére csökkent, alakomnak is jót tett napközben 20 km eket tekertem a város körül, szinte csak gyümölcsöt ettem. minden napra jutott ingyenes program, film vetítés, koncert, közösségi programok. nagyon sokat segített!

nagyon jo kis közösségi házunk lett, priviben kérd el a címet, várnak téged is.

elmentem 2 hetet dolgozni-össze vissza beosztás.

aztán megint tele lett programmal a művház. nagyon jo nyaram volt, semmibe nem került, rengeteg élmény volt, aztán vissza kelett jönni a való világba, ahol nem kedvesek az emberek kicsit se, nemsok jo történik.. most az éltet: várom a nyarat megint. sokat napon lenni, levegőn: boldogság hormont termel. hidd el nem a pénz számít, egy miliárdossal lógtam néha koncerteken, a pénz nem boldogít semennyire! pont ugyanolyan ember volt ő is a közösségben. presztizs veszteséged van?

nehéz túltenni magad rajta, de gondolj másra..

járok külföldre, idegenként belépek 1 kocsmába, próbálok elvegyülni, sok érdekeset tapasztal az ember. belógtam 1 külföldi strandra sátorral :) :) világot láttam, és közben rájöttem: nem az én életemnek nincs értelme, hát végig buliztam a nyarat a semmiből, hanem.... a rendszer hibádzik, a tv azt sulykolja belém te legyél a sztár, mert most 1 senki vagy! körülöttem a sok droid robot, semmi élete, pedig sokat költ rá. ha a munkanélküliség a gondod, tegyél rá, ha fejedre állsz se lesz több munkahely a következő 1 évben. majd utánna megkeresed az árát annak amit akarsz.

viszont ne kezdj szomorúságbol inni, csúnya vége lesz és nem vidít fel!

1 dolgot tudok: TALPRA FOGOK ÁLLNI!!

25 F

"Érezted már úgy, hogy nincs értelme az életednek?"

Nem érzem, hanem tudom, hogy az életnek nincs értelme, és ezt nem tartom problémának. Bárki néhány perc gondolkodással rájöhet, hogy nincs értelme, és újabb néhány perc gondolkodással arra is, hogy ez inkább jó hír, mint rossz.

"Egy változás miatt úgy érzem, megszűnt minden, ami miatt eddig érdemes volt élnem (nem, nem párkapcsolat) és nem tudom, hogyan tovább. Tart-e valamerre az életem, vagy most kell azt mondanom, elég volt?"

Ha megszűnt az a mintázat, ami alapján eddig élted az életed, akkor ebben a rossz hír az, hogy egy kicsit gondolkodni kell, újra ki kell találni, mihez kezdesz. A jó hír pedig az, hogy ebben a tekintetben bizonyos mértékig szabadon dönthetsz.

"Egyáltalán, fel kellene keresnem szakembert?"

Igen, ha úgy érzed, egyedül nem tudsz továbblépni. Ne vesztegesd az időd valamiféle hamis büszkeségérzetből vagy dacból.

Éreztem. Tudtam, hogy baj van, és én is tudtam, hogy ebből ki kellene másznom. Egy ideig próbálkoztam egyedül, aztán meguntam. Elmentem szakemberhez. Ő akkor azt mondta, előbb kellett volna mennem, akkor megúsztam volna kevesebb gyógyszerrel is. Kaptam bogyókat, fél évig kellett szednem őket. Kicsit tartottam a dologtól, mert annyi mindent hallani erről. De aztán nem volt gond, fél év után simán letettem, és azóta is rendben vagyok.

Ha úgy érzed segítség kell, fordulj orvoshoz...