Ha így állok a szexel, szexhez az mennyire nem normális? Mi a megoldás? Mennyire is fontos az életben a jó szex, az intimitás?

Felizgat a szex gondolata egy nővel, ha olvasok róla az is, ha nézem az is.

Hiányzik is. Pontosabban nincs annyi tapasztalatom, hogy hiányozzon. Inkább már a koromból, testi érettségből fakadóan hiányzik. Már elmúltam 26.

Viszont ha sor kerülne rá már nem biztos, hogy vonzana annyira.

Akkor már nem is biztos, hogy akarnám.

Ez miért van?

Pedig a nők vonzanak .

Lehet, hogy a tapasztalatlanság miatt félek és ezért mondom vagy gondolom vagy érzem, hogy ha helyzet lenne már nem érdekelne? Azért, mert nem tudnám mit kellene csinálni?

Inamba szállna a bátorságom, mert ....???

Nem merek kezdeményezni sem.

A maszturbálást csak elvétve élvezem,gyorstüzelő vagyok.

Észerevettem,hogy az ejakuláció után egyáltalán nem izgat a szex gondolata.

Nem taszít,de egyáltalán nem érdekel, távolinak érzem magamtól, sőt néha piszkosnak.

Mi bajom van?

Mi történhetett vagy mi nem, mi válthatta ezt ki?

Hogy terelhetném magam vissza a normális kerékvágásba?

Szerintem a dolog összetett.

Nem lehet annyival elintézni,hogy próbálkozz, mag csajozz.

Hány visszautasítást kell lenyelni ,mire találok bárkit is? Az csak tovább rombolná az amúgy is nagyon alacson önbizalmam és önbecsülésem.