Hogy bírtok munka mellett "élni"?
Azon boldog pályakezdők közé tartozom, aki egy jó fél év után talált munkát. Még mindig megbecsülöm magam, hiszen valamivel többet keresek, mint a minimálbér (habár szomorú, hogy hazánkban ennek örülni kell..), közvetlen kollegáim kedvesek, barátságosak. Habár maga a munka elég unalmas.
Azon kaptam magam, hogy egyfolytában fáradt vagyok örülök, ha a munkához van energiám. Délutáni, esti programjaimat ha nem is mondom le, úgy vagyok jelen, mint egy zombi. Néha bánom, hogy elmegyek valahová, mert nem tölt fel, nincs jó kedvem ott se. Peregnek a napok, nem történik velem semmi.. Úgy érzem, kezdek depressziós lenni.
Más miben leli örömét? Hogy tud 9 óra munka és 1-1 óra utazás után bármi értelmeset, kedvére valót tenni? (Pláne, miután a főzést és a házimunkát is letudta..)
Nem főzök és takaritok minden nap :)
Főzés 2 naponta,takaritás csak hétvégén a mosogatást leszámitva.
De most ez az óraátállitás nekem is betett,pedig birom a strapát.
Nyugi,hozzászoksz.
Köszönöm a válaszokat!
Az a baj, hogy úgy érzem, egyáltalán nincsenek lehetőségek. Valami érdekes dolog, amiért fizetnek is.. Ma már csoda, ha az ember biztos kereseti forráshoz jut. Az összes évfolyamtársam - ahogy eddig én is - sír, hogy nincs munkája. Nekem sikerül, erre még depressziósabb vagyok, mint előtte. Eddig úgy voltam vele, hogy majd munka mellett csinálom azt, amit szeretek, ami érdekel.. de már nem is érdekel semmi. Örülök, ha szabadidőmben alhatok, de még a fal nézése is kielégítő program számomra.
Jobb munkahelyet kell választani, ami nem fáraszt ennyire.
A szabad időddel okosan gazdálkodni. Pl. TV-t nézni vagy számítógépen játszani egy percig is luxus. Ugyanígy, hét közben nem fontos főzni. Oldd meg az evést máshogy.
Ha valamilyen szellemi hobbyd van (olvasás, írás, stb.), annak nem este kell hódolni, hanem hajnalban. Mondjuk ha titokban író, költő vagy más efféle vagy, akkor dolgozz reggel 4-től 7-ig, és feküdj le aludni este 8-kor.
Bulizáshoz, baráti összejövetelekhez meg nem kell nagyon kipihentnek lenni. Nem igényel nagy összpontosítást, és elvileg nem fáraszt, hanem felpezsdít és pihentet is. Ha nem így van, akkor a társasággal is baj van.
A testmozgás is sokat segít abban, hogy frissebb legyél.
Az a munka, amiben nem leled örömödet, halálosan lefáraszt és depresszióba dönt... Tapasztalat.
MUSZÁJ olyan munkát találni, amit szívesen csinálsz. Egyszerűen létszükséglet.
Persze ehhez elsősorban nagyon sok önismeretre van szükség, aztán élelmességre. Nem könnyű a felnőtt élet sajnos...
Mit csinálsz a munkahelyen?
És mi az, amit szeretsz csinálni?
Sajnos eléggé úgy látom jelenleg a világot, mint a 00:26-as válaszoló.
Titkárnő féle vagyok, adminisztratív feladatok vannak, ügyfeleket fogadni, kísérgetni, telefonokat, levelezést intézni.. Szóval sokszor úgy érzem velem van a baj, hogy ez engem depresszióba dönt. Talán értelmetlennek találom. Persze, ezt is meg kell valakinek csinálnia, és tök jó, hogy fizetek érte, de ha végre önállósodom, örülök, ha számlákra meg kajára futja belőle. És megint ott vagyok, hogy az egész életemet az irodában töltöm.
Szívesen csinálnék valamit, amihez legalább gondolkodni, tervezni kell, vagy legalább segítenék vele másokon. De az elsődleges célom az volt, hogy legyen végre pénzem, és eljöhessek otthonról, erre kezdek belefásulni az egészbe. Belegondolok, ha sikerülne is, akkor ugyanilyen fáradtan ülnék egy albérletben, ugyanilyen depressziósan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!