Egyre több a szorongó pánik beteg. Légyen az iskolás korú, felnőtt. Hogyan lehetne rajtuk segíteni? További lent.

Egyáltalán ki lehet gyógyulni belőle? Én szorongós hipochonder vagyok, bár mostanában tünetmentes. De nem könyvelném el magamat gyógyultnak.

A furcsa, hogy nem is igazán tudom, mi segített rajtam. Család, barátok nem, mert nem vesznek igazán komolyan, és nem is tudnak mit mondani. Orvoshoz járok ilyenkor, akik nem találnak semmi komolyat, ez valamelyest megnyugtat, de mindig van más is.

Egyébként pszichoterápiára, hipnoterápiára is gondoltam már, de most egyelőre (?) nincs rá szükségem. Én ezt tudnám ajánlani, ami segíthet.

"Egyre több a szorongó pánik beteg. "

Szerintem erre semmi bizonyíték nincs.

"Arra gondoltam, hogy aki már kigyógyult, itt elmondhatja, hogy Ő mivel húzta ki magát ebből az áldatlan állapotból."

Nekem is voltak kamaszkorban szorongásaim, még pánikrohamom is. Kinőttem. Van ilyen is, meg vannak valóban súlyos betegek, de az valószínűleg ritka.

Szerintem nem a szorongók száma nő, hanem egyre divatosabb a gyógyszeres kezelés és az orvoshoz fordulás a szorongás miatt.

"Igazoltan egyre több a szorongásos beteg, nézz utána a statisztikáknak!"

Több szorongásos beteg jelenik meg a statisztikában.

Ennek 3 oka lehet:

1) Egyre kevésbé szigorúak a szorongásos betegségek diagnosztikai feltételei

2) Egyre többen fordulnak orvoshoz ebből a betegcsoportból

3) Egyre többen betegek objektíve.

Ebből a 3 hatásból áll össze az emelkedő esetszám. Senki sem tudja, hogy a 3 tényezőnek külön-külön mi a hatása. Az is lehetséges éppen, hogy (3) alapján csökkenne a szám, csak (1) és (2) miatt nő.

A szorongásos zavarok nem olyanok, mint mondjuk a lábtörés.

18:19

Azon azért kár meglepődni, hogy egy "mentális egészség" rovatba sok pánikbeteg ír. Erre van ez a fórum.

Arra nincs bizonyíték, hogy az emberek tényleg egyre inkább szoronganak. Az, hogy több ilyen diagnózis készül a szakrendeléseken, bármit jelenthet abból a 3-ból, amit fönt leírtam.

"Nem létezik olyan, hogy pánik betegség."

Dehogynem létezik.

Abban viszont egyetértek, hogy ezt nem gyógyszeresen kell kezelni, hanem megfelelő megküzdetési stratégiákat kell megtanulnia az illetőnek.

"boltban Szendi Gábor Pánik című könyvére, amit el is "

Ahol szó van pánikról, megjelenik a Szendi Gábor. Személyesen, vagy üzen. Ő a pszichiátriai társadalom kitagadott arkangyala.

Ebből él, hogy a könyveit hirdeti. No, meg a nézeteit.

De ez így volt nagyon régóta: a betegnek magának kell eldöntenie, hogy orvoshoz fordul e vagy sámánhoz