Nem birom, valaki segítség?

15 éves vagyok. Vannak napok,amikor elég szépnek tartom magam,és a nullán lévő önbizalmam sikerül feltornázni valameddig. De ilyenkor,elég egy sértő szó,és le is ugrik a mélypontra. Ma például telefonáltam a folyosón anyukámmal,és egy bunkó gyerek kérdezi a haverját,hogy vajon kivel beszélhet? Erre az megszólalt,hogy: hát nincs sok lehetőség.Meg,beszélgettem egy sráccal,és mondtam neki,hogy de mi lányok vagyunk. Erre ő: -Nézőpont kérdése. Olyan rosszul tudnak esni ezek a dolgok. Én sem látom magam szépnek,de nem kéne ennyire más lelkébe belegázolni. És abból is elegem van,hogy nagyon sokan azthiszik,hogy beképzelt vagyok. Ha elmondom valakinek,hogy önbizalomhiányom van,akkor elkerekedik a szeme,és kérdezi,hogy: NEKED? Próbálok ellene tenni,hogy ne higgyék ezt,mosolygok sokat,de akkor is,vadidegen emberektől ezt a visszajelzést kapom. Igaz,nagyon sokat beszélek,viccelkedek,de belül teljesen más vagyok,mint amilyennek mutatom magam. Emberek közt pörgős,vidám vagyok,de egyedül van,hogy fél óráig bámulok ki az ablakon,gondolkozok,depizek,bámulok magam elé. Olyan jó lenne,akinek elmondhatnám,hogy mit érzek. A szüleimmel ez tényleg lehetetlen. Ilyen idősen lehet egyedül menni pszochológushoz?