Hol tudnék Szegeden pszichológushoz vagy más okos emberhez menni?
Arról lenne szó, hogy szerintem vannak bizonyos lelki sérüléseim, amiket "ki kéne takarítani". Mert szerintem ezek a dolgok azok ami miatt nem tudok normális párkapcsolatot csinálni. Gátlásosság, meg visszahúzódás, nem vagyok nagyszájú sem, bulizós se. Plusz lelki szempontból nagyon szar gyerekkoron vagyok túl (családon belüli erőszak, érzelmi zsarolás töménytelen mennyiségben, magnóra is fel lett véve miket üvöltöztek)
Saját megam, könyvekből olvasott dolgok alapján is küzdök ezek ellen, és építem a saját életem, de jó lenne valakivel átbeszélni. Ja, teszem hozzá, barátaim nincsenek akikben megbízhatnék ennyire.Szóval aki barátkozni akar, azt is szívesen látom.
26/pasi vagyok.
Jaj drága! Vannak chat-szobák, ahol lehet ismerkedni. És gátlásos lányok is vannak. Emberek közé kéne járni. Bármi jó: táncolni tanulsz, ott eleve párokba rendeznek benneteket, vagy nyelvtanfolyam, vagy úszni jársz, vagy akármi. A könytár is jó. Bárhol lehet, ahol nők vannak.
Pszichológus biztos van nálatok is. Simán elmész a háziorvosodhoz, és kérsz beutalót pszichológushoz. Persze megkérdezi, hogy miért, és akkor nem részletekbe menően elmondod neki, hogy segítség kell, hogy a gyerekkori traumákat feldolgozd, mert akadályoz ez téged az emberekkel való kapcsolataidban. Ennyi. Vannak még családsegítő szolgálatok, ott is van pszichológus. Viszont ürelem kell hozzá. Nagyon lassan megy, lépésről-lépésre. Sok szerencsét, és kitartást!
Voltam elég sokat emberek között egyetem alatt is, sőt kiskoromban (ál suli) úsztam is. Táncolni próbáltam 8.osként, de szerelmi bánat meg ügyetlenség folytán abba hagytam.
Mindezek ellenére nem tudtam hosszabb távú barátnőt meg barátokat szerezni. Jett egy két ismerős akivel pár szót beszéltem, meg néhány elbénázott párkapcsolatom volt. A leghosszabbb 1 év volt de két részletben. Itt valami más baj van csak nem értem mi. Nem vagyok se ronda se hülye.
Kérj beutalót a pszichiátriára. okos emberek meg vannak bőven szegeden, pl. itt vagyok én! :D (na jó, jj)
Talán próbálkozz meg azzal, hogy vidám leszel, mosolyogsz és nem csak nyávogsz, mert az írásod alapján az a fajta vagy, aki egy 5 éves hisztis kislány érzelmi szintén áll (ne vedd sértésnek).
Mosolyogj, ismerkedj, akár neten, akár valami hobbi kapcsán, legyél nyitott és ne azzal kezdd, hogy ellenvetsz mindennek, kifogásokat keresel, meg sopánkodsz, mert nem csoda, ha kerülnek az emberek.
A múlttal meg ne foglalkozz. Nem lehet mindent a családra és gyerekkorra fogni, az életedet csak te irányítod, ennek tudatában élj! Én is haladok, pedig a családom elég komplikált, nem egyszer át***** a fejem, kihasználtak, megbántottak, voltak rossz húzásaim, de ugyanakkor jó dolgok is vannak, csak keresni kell vagy tenni érte.
Sok sikert és kitartást, mert változtatni nem egyszerű, tudom!
Szia!
Elég messze élek Szegedtől, így erre a részre nem tudok válaszolni.
Véleményem szerint el kellene fogadnod, hogy ezt senki nem fogja belőled eltüntetni.
Képzeld el, hogy adott egy szoba pár polccal, szekrénnyel és rengeteg (mindenféle) tárggyal, melyek szanaszét hevernek a földön.
Tegyük fel, hogy ezeket a tárgyakat nem dobhatod ki és csak úgy szüntetheted meg a rendetlenséget, ha a helyükre teszed őket. Szépen elrendezed a polcokon.
Tehát ezeket a rossz emlékeket is fel kell dolgoznod és a helyükre kell tenned őket. Muszáj megbarátkoznod a gondolattal, miszerint nem fognak eltűnni. Viszont ha sikerül őket feldolgoznod és továbblépni akkor berakhatod őket egy "dobozba" és felviheted a padlásra. - Miközben te új életet kezdesz a lakásban. A többi részében...
Nem tudom, mennyire érthető így, remélem a lényeg átment.
Az, hogy nem vagy az a hangos, nagyszájú, bulizós típus nem feltétlenül a régi dolgok miatt alakult így. Van, aki egyszerűen ilyen, nincs ezzel baj. Nyilván nem emiatt vannak párkapcsolati problémáid.
Gondolom már sikerült elköltöznöd abból a környezetből. Így nem hiszem, hogy szükséged lenne pl. a magnóra felvett veszekedésekre. Az ilyeneket semmisítsd meg, mert csak folyton vissza fog rántani. Ráadásul szörnyű újra átélni. Ha csak nem akarod bizonyítékként bemutatni a hatóságnak vagy hasonló akkor ne tartogasd.
Én sajnos még itthon lakom. Nálunk a veszekedés, ajtócsapkodás, a legdurvább verekedések és a lelki terror megy... Tehát azt hiszem, valamennyire megértem a helyzeted.
De őszinte leszek. Nekem arra nincs szükségem, hogy most erről beszélgessek, mert úgy csak rosszabb. Én még benne vagyok és egy ideig leszek is ebben a helyzetben, így örülök ha van pár jó napom, amikor nyugi van és nem kell folyton erre gondolnom. Nyilván gondolok rá és próbálom a legjobbat kihozni a helyzetből és közben egyengetni az életem, de nem kívánom a szabadidőmben is ezzel mérgezni magam.
Ha neked így megfelel és szerinted kivitelezhető, hogy a beszélgetéseink során ne mindig ez képezze a fő témát és persze ha kedvet érzel hozzá akkor írj privátot.
Nem ígérek semmit, de hátha pozitívumként könyvelhetjük majd el ezt a lépést későbbiekben.
S bár véleményem szerint nem releváns, de 22/L vagyok.
Igazából azt gondolom az a legnagyobb probléma, hogy a múltban élsz. Próbálj mindig tiszta lappal kezdeni és előre tekinteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!