Csak nekem vannak ilyen (ahogy én nevezem) -gondolat rohamaim- vagy másnak is?

Megpróbálom megfogalmazni,hogy működik az egész. Csak úgy a semmiből, mintha elzárulna a külvilág,egyszerűen nem tudok semmire figyelni. Egy belső hang bepánikol,különféle rossz érzés fog el,bűntudatot ébreszt bennem azokért a cselekedetekért amit tettem vagy mondtam,és hogy ezért az a másik ember mit gondolhat rólam(Pl. most biztos hülyének,furának,beképzeltnek tart vagy akármi más).Mintha magamban magammal beszélnék és próbálom lecsitítani, hogy hagyjon békén mert fáj a fejem tőle(mintha belül sípolna vagy nem tudom) és nem tudok a külvilágra figyelni.Ilyenkor tudnék fogni egy pisztolyt és fejbe lőni magam. Mondták,hogy sokat foglalkozok azzal mit gondolnak rólam az emberek,hogy nézhetek ki kívülről,mindenkinek próbálok megfelelni. De ennek tudatában is ugyanígy tovább foglalkozom vele. Fellázadok magam ellen,hogy hagyjam már abba, de nem tudom. Túl sokat gondolkodom és csak az alkohol tudja csökkenteni ezt a pánik-hatást.Ja és ezek a gondolat rohamok kozott néha ötlet,terv,autóforma,számítás is lejátszódik.Ezután elálmosodom vagy megnyugodok. Nem vagyok jó fogalmazó,lehet hogy elég érthetetlen volt,de próbáltam leírni mit érzek akkor. F/19