Hogy lehet félni a pókoktól?

Kicsi gyerekkorom óta arachnofóbiás vagyok, de ezt inkább egyfajta undorként írnám le, mint félelemként. Nem attól félek, hogy pl. megcsíp, netán "megtámad és megesz"egy pók,ami ugye kisebb nálam(cukkolnak is ezzel állandóan az ismerőseim), hanem irtózok még a gondolatától is annak, hogy hozzám érjen, vagy meg kelljen fognom egyet akár zsebkendővel is...

Kiráz a hideg még a tudattól is, hogy pl. séta közben valahol beleakadok egy pókhálóba amit nem veszek észre, aztán ragad rám, és róla a pók is, és nem tudom lerázni, mert csüng rajtam egy vékony pókháló szálon, miközben végigszalad rajtam azokkal a vékony lábaival...

Képes vagyok egy szép koronás keresztespókot, vagy darázspókot, stb. 1cm-ről lefotózni a hálójában,mert csodálom őket, különleges teremtmények, csak fizikai kontaktusba ne kelljen kerülnöm velük (leginkább még a közelükbe se),mert akkor szinte görcsösen összerándulnak az izmaim,ösztönösen elugrok, és próbálom lerázni magamról teljes erővel, aztán ha nem sikerül, akkor "bepánikolok", és -hú, ezt nehéz leírni,mert szörnyű érzés- szinte kisebb sokkhatásként élem meg az egészet...

Nálam ez gyerekkori traumából fakad, megijesztettek kicsi koromban, az egyik ismerősünk gyerekei egy hatalmas keresztespókot akartak egy faágról rám dobni, és egy egész utcán végigkergettek vele...

Szörnyű érzés ez a "fóbia", nem kívánom senkinek, szerencsés vagy, hogy Te nem irtózol tőlük.