Ez mitől van meghülyültem? Kezdek félni!
Bevezető:
Régen nyugodt természetem volt, és barátságos, de még is kis csendes.
Utána jött az, hogy édesanyámnak a pasija volt a legfontosabb, sokszor ellettem küldve itthonról, előttem szexeltek, és még sorolhatnám, ez 13-17éves koromig volt.
16évesen megerőszakoltak.
Innentől még szarabb életem volt.
Anyagiak miatt is idegeskedtem az utóbbi időben, de már az mellékes, mert úgy se változik meg attól, hogy idegelem magam.
Ezen történések után megváltoztam, ami szerintem érthető is. Zárkózott lettem, nagy lett a pofám, akkor is megvédem magam mikor senki se támad. Most 20éves vagyok.
A lényeg:
Nagyon durván kitudok akadni, és bár kívülre nem mutatom, de belül vergődök, és alig tudom magam türtőztetni.
És nem mondom azt, hogy ez sűrűn előfordul, de szerintem ez egyszer sem normális, hogy például úgy fel tudom magam idegesíteni körülbelül a semmin, hogy képes lennék bárkinek neki menni, ha úgy szól hozzám az utcán.
Ettől függetlenül tényleg többnyire normális vagyok azokkal akiket már megismertem, és bízok bennük. Szóval ne azt képzeljétek el, hogy mindig ilyen őrült módjára viselkedek.
Olyan apróságokon kapok sírógörcsöt, hogy az nem igaz.
Például anyu vett 4ugyan azt a célt szolgáló dolgot, de kinézetre eltérnek, és nekem 3at mutatott meg, hogy válasszak, annyira egy se fogott meg de tudtam választani, utána megmutatta az övét és elment az egésztől a kedvem és már majd nem sírtam. És sose volt még ilyen, nem tudom miért csinálom ezt, úgy érzem nem vagyok normális:(
Hogy lehet hogy annyi mindent kibírtam, és most ilyen apróságoktól őrülök meg?
Tényleg ha lehet ne annyit írjatok, hogy hülye vagyok, vagy ilyesmi, hanem adjatok tanácsot!
Utána bejött anya, hogy nekem adja, idetette elém, de mondtam vigye ki, mert földhöz vágom. És rossz ez az egész érzés, mert közbe örülnék ha enyém lehetne, de nem értem azt se miért kéne az ennyire nekem:( Most is csak sírok és nem értem mért vagyok ekkora balfék:(
Nem vagy balfék, megértelek, és teljesen normális, hogy miután teljesen kiszámíthatatlan körülményeid voltak tinédzserkorodban, most instabil személyiség vagy.
1. Próbálj meg barátkozni, ismerkedni korodbeliekkel.
2. Érdemes lenne szakembertől segítséget kérni. Ez nem feltétlenül pszichológust jelent, hanem olyan valakit, akit a nyitottsága, és vmiféle képzése erre alkalmassá tesz. Egy javaslat: www.figyelem.net
Hasonló van velem is, csak én más körülmények között változtam meg. Nem kívánom senkinek azt a sok kínt, amit átéltél. Nem lehetett egyszerű.
Nem tudom, mitől változhattál meg, én a saját tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy a stressz az oka mindennek :D Engem fél másodperc alatt felidegesít minden, rengeteg minden s.zarra képes lennék, és folyamatos hangulatingadozásaim vannak.
Tiszta lelkibeteg is voltam, sokszor voltam kórházban is, de soha nem találtak semmit, mert hát nem szervi bajom volt. Tiszta szívből kívánom, h idáig ne juss el :)
Szarj le mindent. Sírj amikor akarsz, amikor jólesik. Vezesd le a feszültséget valamin. Ne foglalkozz semmivel, ne érdekeljen senki. Ha kevesebbet foglalkozol vele, talán könnyebben fogod kezelni.
A múltat meg tudom, hogy nem lehet elfelejteni. De nem is kell. Csak próbálj megelvonatkoztatni, megbékélni vele. Visszaforgatni sajnos nem lehet, de minél "keserűbben" gondolsz vissza rá, annál rosszabbul érzed tőle magad.
Mostmár erősebb vagy, többször nem fog veled előfordulni, nem fogod hagyni magad.
Remélem javulnak a körülményeid, és mindent szebben fogsz látni hamarosan :)
20L
Van párkapcsolatom is, ami jó, csak nem rég nem tudtam korlátozni ezeket a "kitöréseket" és, olyankor sokszor vele veszekedtem.
Barátnőm hát mondhatjuk van, de ezt neki nem mondom el, egy van akinek elmondanám, de vele csak msnen tudok beszélni, mert elkerültünk sajnos egymástól.
Páromnak majd elmondom, csak hát nem jó erről beszélni, elég kínos:(
Megnézem a linkedet, és köszönöm a segítséged.
Köszönöm, az a baj, hogy még van ami most se szűnt meg, de az biztos, hogy jobb mint ami akkor volt, csak akkor kb próbáltam fel se fogni, bár tudtam nagyon jól, hogy szenvedek a történtektől, és utána szépen kijött rajtam..
Már a szexualitás egész jó.
Köszönöm a jókívánságot, Neked is minden jót a továbbiakban!
Dehogy fogsz :) ne foglalkozz vele egyszerűen, és minden a régi lesz. Próbálj a szép dolgokra figyelni, foglalkozz kicsit magaddal. Kapcsolódj ki. Menj el úszni, futni, szaunázz, akármit, ami megnyugtat.
Én mikor nagyon padlón voltam, elmentem futni, sokkal jobb lett.
Hát lehet igazad van, de nem igazán van erőm úgy semmihez, örülök, hogy a napi teendőket elvégzem. Olyankor vagyok boldog, ha párommal vagyok, csak is ilyenkor tudok teljesen megnyugodni. Vele meg nem lehetek állandóan.
Szép álmokat neked!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!