Mit tehetnék ez ellen?

Hát nekem ez a "Elképzelhetetlen számomra,hogy valaha is lesz barátnőm." kijelentés nem tűnik apróságnak, pláne, hogy nem a randizás témakörbe tetted, hanem a mentális egészséghez. De te tudod.

A pszichológus nem orvos, ő beszélgetéssel, terápiával segítene. Rájöhetnél mik a valódi gátló tényezőid ami miatt nem állsz ki magadért, nem hinnéd, hogy valaha barátnőd lesz, és a többi..

Mondjuk nem lehetsz valami idős.. lehet, hogy kinövöd..

Látom, azért annyira nem vagy eltökélt, hogy ezt a dolgot problémaként tekintsd, és konkrét lépéseket tegyél azért, hogy változtass ezen, inkább várod a sült galambot. Ezért nem is akarok annyira itt neked „okoskodni”, de azért azt jó ha tudod, hogy ez nagyon nem jó hozzáállás, hogy reméled "lesz olyan elkeseredett lány”, aki járna veled. Az nagyon taszító, ha egy férfi – sarkosan fogalmazva – jóformán szánalomébresztéssel akar hódítani. Ha randizol sem szabad, hogy ez látszódjon rajtad, hogy „végre egy lány, aki szóba áll velem”. Kell, hogy magabiztos légy, hogy irányítsd az eseményeket az ismerkedés kezdeti szakaszában. Természetesen nem az a fontos, hogy macsólegény legyél, aki szétesik az önbizalomtól, nagyon vonzó egy érző férfi is, aki nem úgy intézi a dolgait, hogy rögtön „visszaüt ha megütik”. De egy férfinek legyen tartása.