Mit kéne tennem? Anya fontolgatja hogy pszichológushoz visz?

Igy nem fogsz kitünni. POnt olyan leszel mint a többi tarfej, bőrdzseki, ékszer, gázpisztoly sötét tah ó.

Kitűnni az eszükkelszoktak azu emberek, az egedi ötleteikkel, kreativitásukkal. Azzal,hog CSINÁLNAK valamit amivel kitűnnek. Nem azzal, hogy felvesznek eg bőrdzsekit és 2 kiló réznyakláncot

Hát, ha ki akarsz tűnni, akkor azzal, amit vázoltál, ki is fogsz - de a legkönnyebb módját választottad: azzal, hogy megfélemlíted a környezeted, vagy legalább is félelmetesnek látszol majd a számukra. Ugyanakkor nem érsz el mást, mint hogy kiközösítenek, illetve csak a hasonszőrű, frusztrált, "bukott" emberek fognak veled szóba állni. Aki tényleg véghez visz valamit, amivel kitűnik a többiek közül, azt a közösség befogadja. Keress inkább valami pozitív dolgot, pl. valami önkéntes munkát.

18 éves vagy, még annyi mindent kipróbálhatsz, még csak most kezdtél bele a kísérletezgetésbe, hogy ki is vagy te valójában, ne add fel ilyen könnyen. Mindenki kitűnik valamivel, csak előbb magának kell rájönnie, hogy mi az a plusz, amivel rendelkezik. A pszichológus pl. segíthet az önismeret-fejlesztés terén.

"A pszichológust meg felejtsd el, nem öltél embert, nem loptál, nem csaltál, nem szólnak hozzád hangok, szóval semmi dolgotok egymással."

Nah ezekben az esetekben nem pszichológus, hanem pszichiáter is kellene.

A leírtak alapján szerintem nagyon is kell az a pszichológus, ami nem azt jelenti, hogy valaki nem normális :)

Tegnap 14:27!

Kicsit utána olvashatnál, mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között, mielőtt ontod a "bölcsességet" egy a világban helyét kereső, de egyenlőre nem találó bizonytalan kamasznak.

Bocsi, rosszul címeztem: Kicsit utána olvashatnál...

Helyesen: tegnap 17:24-nek

Helló, tegnap 17:24 (ma 18:48) vagyok. Nem kellett utánaolvasnom, megtapasztaltam. Egyébként a pszichiáter se a recepttel kezdi, ő is beszélget egy órácskát előtte. Sajnos a következőképpen működik a szisztéma:

1.) Páciens be a pszichológushoz, hatvan perc múlva ki, szétbőgött szemek, kis mosoly "aha, már jobb, depresszióm van, de meggyógyítanak".

2.) Két nap múlva a páciens már megint bőg, a pszichológushoz nincs időpont, majd egy hét múlva.

3.) Anya aggódik, páciensnek persze hogy átmegy a dolog, "hát anyám is miattam van fullkész, de sz*r vagyok" <-- még inkább bőg.

4.) Anya még jobban aggódik, a legközelebbi rendelésen a pszichológus a helyzet rosszabbodását látja, nem is lesz elég egy óra a "már jobb"-hoz. Márpedig több ideje nincs.

Ez ismétlődik párszor, általában a harmadiknál már gyógyszertári sorbanállással egybekötött x@nax - antidepresszáns kombó a vége.

Ebben a témában is minél gyorsabban akar az ember minél hatékonyabb megoldást. Én megértem, hogy rossz egy szeretett embert szenvedni látni. Megértem, hogy a pszichológusnak az esztékában megszabott ideje van egy-egy páciensre. Azt nem értem, hogy az *anya*, aki a saját bevallása szerint (melyik anya nem mondja ezt?) a világon a legjobban ismeri a gyerekét, miért egy vadidegenhez akarja küldeni? Miért nem beszélget ő vele? Ráadásul mint leírtam, veszélyes is.

Menjen anyuka pszichológushoz és kérjen tanácsot arról, hogy kell a gyerekével értelmesen elbeszélgetni a gyerek problémáiról.

"Ez ismétlődik párszor, általában a harmadiknál már gyógyszertári sorbanállással egybekötött x@nax - antidepresszáns kombó a vége."

a pszichológusok NEM írhatnak fel semmilyen gyógyszert! pontosan ez különbség pszichológus és pszichiáter között, az említett anyuka NEM pszichiáterhez, hanem PSZICHOLÓGUSHOZ akarja vinni a gyerekét, aki ismétlem NEM ír(hat) semmiféle gyógyszert, mert NEM orvos.

Ezenkívül szintén problémás emberke vagyok, így jártam pszichológusnál és egyszer sem sikerült elérnie, hogy sírjak, de mégis segített. Néha a szülők nem képesek elfogulatlanul gondolkodnia saját gyerekükkel, így használható tanácsot adni sem tudnak. Ettől függetlenül nem szabad hibáztatni őket, legalábbis felesleges. Jót tehet egy beszélgetés egy olyan szakértő felnőttel, aki kívülről látja a problémát.

A sírás sem rossz dolog, mert ha a legmélyebb, fájdalmasabb, kínos dolgoknak is a felszínre kell kerülniük ahhoz, hogy egy idő után továbbléphessünk. A pszichológusok NEM csodatévők, hogy egy-két hét alatt pl több év hibáját helyrehozzák, de hosszú távon képesek segíteni. Persze bárki dönthet úgy is, hogy nem foglalkozik a problémáival, inkább tovább szenved és egy alacsonyabb színvonalon folytatja az életét.