Miért veszi be mindenki, hogy jól vagyok és nincs szükségem segítségre?

Azért azt tisztázzuk, hogy ne pszichiáter lásson, hanem pszichológus!

Ne becsüld le a problémádat! Hiszen a kérdésedben benne van, hogy nem vagy jól, segítségre van szükséged. Egyáltalán nem pitiáner dolog, ha az ember egyedül érzi magát, nem találja a közös hangot a környezetével, ha nincsenek barátai.. Meg aztán ki tudja, hogy emellett még mi a problémád, amit úgy érzel nem oszhatsz meg senkivel, meg észre sem veszik. Ne fordulj magadba! Keress fel valakit!

21:52es vagyok.

"De nekem éppen ezért (többek közt) nincsenek is barátaim. Én is elutasító vagyok, mert én tényleg mindenkit meghallgatok, próbálok segíteni, de nem akarok másoknak terhére lenni... és ezért inkább nem barátkozom, visszavonulok, de ha valakinek kell lelki szemetes én ott vagyok. Bár egy kicsit már felőrölt ez a "játék""

ezekben a mondatokban csak olyan szinten ismertem magamra,hogy mintha én írtam volna...

nemrég jöttem rá hogy azért érzem azt hogy nem foglalkoznak velem mert tényleg ne,...már nem.olyan falat építettem magam körül amit szinte lehetetlen mindenkinek megmásznia.Eleinte persze hogy próbálkoznak.De mikor sokadszorra mondom hogy semmi baj nincs belenyugszik hogy úgy sem mondom el,és már nem is kérdezi.Legyél nyitottabb,de ne abban az értelemben hogy másokkal törődj,hanem hagyd hogy mások is törődjenek veled.Könnyű ezt leírni,de nem olyan könnyű megvalósítani...én is ezzel próbálkozok.Sok sikert neked is!