Hogyan szokhatnék el a folytonos panaszkodásról?

Tudjátok ugyanabba vagyok benne mint a kérdés kiírója. Azért jöttem fel hogy megkérdezzem, hogy megy ez a pszichológus keresés/találás dolog, mert pénzem nem igen van (tanuló vagyok), segítség viszont elkelne.

Ami másabb, hogy lassan remete életet élek, én legalább nem másoknak panaszkodom, hanem saját magam eszem.

Régebben nem volt ez így, de mostanában annál inkább.

Az a megközelítés, hogy érezzem magam jól, mert mások szarabbul érzik magukat nálam, nem megoldás. Inkább csak nyomatékosítja az emberben a nyomorúságát.

Nálam sem megoldás.:o)

Bennem olyan érzés van, hogy azt mondják, hogy ne panaszkodj, ne mond el, hogy mi van veled, mert akkor még ...az igazság hallatán még a barátok is megpattannak mellőled.

Tudja mindenki, hogy terhes egy sok nyűgből álló barát...de, ha ez az igazság, akkor mit tehet, akivel történnek a dolgok és nemcsak hallomásból tudja az eseményeket? megélni is nehéz, hallgatni is sok.

Szívás.