Hogyan szokhatnék le erről a kényszeres tevékenységeimről? Abnormális dolog, ha reggel 6kor már porszívózok és este 10kor még vízkőtelenítek stb?

A kényszerbetegség az, ha pl. akkor is takarítasz, ha egyáltalán semmi szűkség rá, és ha ezt valahol te is tudod, de ha nem teszed meg xy dolgot, akkor szorongsz.Tehát ha pl. minden nap vízkőtelenítesz, holott nyilvánvalóan egy nap alatt nem lesz vízköves semmi,akkor az már kényszeres, úgy mint pl. ha valaki egymás után többször kezet mos rituálé szerűen, mert különben szennyezettnek, vagy tisztátlannak érzi magát, ha ésszerűtlenül, reális ok nélkül végzel el dolgokat úgy, hogy az már számodra is teher az életben, de nem tudod úgymond megállni, h ne tedd meg...ilyen a kényszerbetegség.

Ha viszont egyszerűen sokat takarítasz, de az még a normális kereteken belül van, akkor vagy egyszerűen igényes vagy a környezetedre, ami nem baj, vagy egyfajta pótcselekvés, mert a munkába vetve magadat akarod elnyomni, elfelejteni a problémáidat, pl. azt, h nem alakulnak jól a párkapcsolataid, mert ha lefoglalod magad, akkor nincs időd gondolkodni azon, ami nyomaszt.Igazából én a legutóbbira tippelnék....

Kényszerbetegségnek nem mondanám,inkább pótcselekvésnek.Mivel belül úgy érzed,hogy a kapcsolataidban nem tudsz megfelelni,nem tudod rendbe tenni,ezért legalább a környezeted legyen rendben...Nagyon meg akarsz felelni a külvilágnak.

Van egy ilyen barátnőm,amikor rendezte az évek óta nyűglődő házasságát,akkor lejjebb adta a takarítást,de még mindi szereti a rendet.