Van még más hasonló helyzetben?
A helyzet hogy nem érzek biztos támaszt magam mellett. Nincsen barátom akivel jól érezném magam. Szépen lassan ahogy haladtam a korban előre.. hultak szét a barátságok. Jöttek az irigységek...
barátnőm nincs jelenleg. A gond az hogy egyedül elég nehéz kimozdulni, ismerkedni is:S
Egyelőre még anyával élek, aki szintén ilyen zárkózott tipus. Egyáltalán nem szereti az embereket mindenkiben a rosszat látja már. Megszokta a magányt. A baj hogy én is kezdek beszürkülni, nem akarom rá terelni a problémámat, de kezdem átvenni tőle...Sosem voltam az a nagy társasági ember de mindig voltak körülöttem korábban emberek akikkel jól éreztem magam, kimozdulhattam. Önbizalom hiányom is erősebb lett ezáltal.
25F
A zárkózottabb típusú embereknél, akiknek alapból sosem volt nagy baráti körük, szinte törvényszerű, hogy ilyen helyzetbe kerüljenek. A tanulmányok befejeztével mindenki megy a maga útjára, és az ember egyszer csak azt veszi észre, hogy egyedül maradt. Én is így voltam, nagyon rossz volt. Az volt a megoldás, hogy kerestem magamnak hobbit, eljártam olyan klubba, ahol hasonló érdeklődésű fiatalok voltak (ez nem volt könnyű, mert távol áll a természetemtől az ismerkedés), de minden jól alakult, és még párkapcsolatra is szert tettem. Ennek már 10 éve, a mai napig összejárunk a barátaimmal, igaz már csak évente 1-2x, mert azóta mindenkinek családja van.
Sok sikert!
Szerintem rengeteg ember van ilyen helyzetben!
Igen, ahogy az előttem szóló is írta, keress olyan társaságot, ahol hasonló érdeklődésű emberek vannak.
Én mondjuk nyelvtanfolyamon találkoztam sok olyan emberrel, akikkel közös szabadidős programokat szervezünk, összebarátkoztunk időközben.
Az első lépést nehéz megtenni, főként egy zárkózott embernek, de ha ez megvan, a többi megy magától.
Gondolj arra, hogy új társaságban tiszta lappal indulsz. :)
Én is hasonló helyzetben vagyok. Barátok nincsenek, ahogy a suli véget ért megszakadt velük a kapcsolat. Sulin kívül meg csak 1 barátnőm volt, vele meg azért szakadt meg mert elköltöztem más városba és neki amúgy is az új iskolai barátai lettek a fontosak. Abszolút nincs 1 barátom sem, max 1-2 ember,akivel a neten tartom a kapcsolatot néha,de velük nem is találkoztam még. Igazából már meg is szoktam ezt a helyzetet,elvagyok a saját kis világomban, de néha azért zavar. Főleg ha pl felmegyek egy közösségi oldalra és látom, hogy ismerősök tesznek ki képeket, ahol a barátaikkal buliznak, kommentezik egymás képét meg ilyenek. Nekem ilyen nincs és ilyenkor elszomorodok.
Mondjuk legalább párom van, vele élek, viszont már rossz a kapcsolatunk, így nemsokár ő sem lesz nekem. Apukám meghalt, anyukám másik városban él és bár nem rossz a kapcsolatunk, nem is a legjobb.
Szóval nem valami fényes a helyzet, nem panaszkodni akartam,mert amúgy vidám ember vagyok alapból. De ez van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!