Skizofrénia?! (Elnézést, ha hosszú lett, de muszáj volt ennyit írnom. Remélem elolvassátok, és kapok valami segítséget. )

Én is ilyen vagyok. Vagyis sok minden nekem is hasonló.

Volt vagy van a családotokban skizofrén?:S Mert nekünk igen:D Szóval lehet én is örököltem volna:O

remélem nem. Azért remélem jönnek még hasznosabb válaszok.

(bocsi, hogy nem tudom a kérdésedre a választ.)

18l

Szia!

Én az vagyok. Nálam 17 éves korban kezdett jelentkezni. Meghalt vki a családban, nem tudtam feldolgozni, szörnyű körülmények között nőttem fel (családi balhék, késdobálás, stb), aztán a nővérem is elköltözött, rettegtem otthon lenni, már kiskoromban is féltem, ha a nővérem elment otthonról, mert jött apám látogatóba, és végig kellett néznem, ahogy szétrúgják egymást anyámmal. Anyám konkrétan súlyosan skizo, őt elektrosokkolták, (régi szép idők bevált módszerei, ma már nincsenek ilyen barbár módszerek), szóval kijutott rendesen. Én egyenesen anyai ágon örököltem. A skizofrénia előtünetei a pánikbetegség, emberektől való elidegenedés. Képzelt dolgok, pl ha vki nevetett körülöttem, akkor tuti rajtam nevetett, mert fika volt az orromban, vagy letojt egy galamb, netalántán szétrepedt a nadrágom, és én ezeket nem vettem észre. Ez járult kisebbségi komplexussal, egyre nehezebben ment a tanulás. Majd egy súlyos pánikroham következtében egy rohammentő vitt el az osztálykirándulásról, akkorra már csak 45 kilót nyomtam. Gyomoridegem volt (fiatalabb koromban husi voltam, ezért is alakult ki nálam az anorexia), a pánikroham után végig kellett járnom a "ranglétrát", fizikai betegségeket muszáj kizárni, csak akkor vagy "hivatalosan" zizi. Ez nálam nyárra esett, de a házidoki elment light két hónap szabira. Egy egész nyarat töltöttem otthon, mert nem mertem kimenni az utcára. Aztán jött a suli, kb két hónapig még vannak emlékeim, aztán semmi. Akkor tértem magamhoz, amikor már legyógyszereztek a pszichiátrián, csak utólag tudtam meg, hogy már nem is mostam hajat hetek óta, és mindig ugyanabban a ruhában mentem iskolába, és folyton panaszkodtam mindenkinek, hogy itt szúr, ott fáj, meg fogok halni, stb...szal 1. gyász, 2. gyász miatt meg egyebek pánik. 3. depresszió, 4. idegösszeomlás. Ha skizo vagy, akkor az depit is okoz, teljesen érdektelen leszel, nálam elszúrták, ha időben kezeltek volna, nem kaptam volna idegösszeomlást, két év alatt jöttem rendbe, elég erős gyógyszert kaptam, amitől meg átestem a ló másik oldalára, elkezdtem élvezni az életet(napokig buliztam, kifordultam magamból, már reggel indokolatlan nagyon jó kedvem volt, ami egész napig tartott), nos ezt hívják mániákus depinek. Aztán ez elmúlt. A gyógyszert abbahagyattam a dokival,mert már harminc kilót híztam. Azt mondta kéne stabilizátort szednem, de elutasítottam, nos rá fél évre visszaestem, megint kórház, megint gyógyszer, és a tudat, hogy ezt örökre szednem kell, mert a skizóság gyógyíthatatlan betegség, csak karban lehet tartani. Kilenc évig jól voltam, nem volt semmi bajom, aztán egy évig nem volt munkám, kiborultam, gyógyszert kellett emelni, attól viszont híztam tíz kilót, gondoltam fogyi...aha, persze, négy hét alatt lement több mint öt kiló, viszont nem bírtam felszállni a villamosra, mert pánikrohamom volt, szóval megint doki, aki közölte, hogy köszönhető az esztelen fogyókúrámnak elkezd gyógyszerrel kísérletezni. Most ott tartok, hogy felemelték az alapgyógyszert, és amíg ki nem fejti a szorongásoldó hatását, addig még xanax is. halleluja, az életem jelenleg pokol fázisban van, a pánikbetegséget a legnagyobb ellenségemnek sem kívánom. Szóval: ha bármelyik illik ide, amit leírtam, akkor menj el dokihoz. Mellesleg, ha már hangokat hallanál, akkor már nem lennél tudatodnál, magában meg mindenki beszél, pláne az, aki nem tudja kinek elmondani. Ettől még nem vagy beteg. Viszont ha az a hang azt mondja, hogy ugorj kúdba, akkor már gáz van. Én ön-és közveszélyes voltam magamra (ez azt jelenti, hogy nem vagy tudatodnál avval amit csinálsz, tehát gondolhatsz egyet, és mosogatás közben levághatod az újjad, mondván minek az neked, még ott van kilenc), nekem nem tűnsz nagyon betegnek, de javasolnék először egy pszichológust, ő ugyis kideríti, ha javasolja,akkor meg jöhet a gyógyszer (bár ők elég ellenesek), de nekem már a pszichológus is mondta, hogy már abban a stádiumban vagyok, hogy erre muszáj a gyógyszer. Remélem tudtam segíteni.

Olvastam valahol róla, hogy lehetnek normálisak ezek a tünetek tinédzsereknél. Olvass utána szerintem. Én magam sokat olvastam a pszichés betegségekről, mert nekem is vannak problémáim, habár én tudatomon vagyok és azért hellyel-közzel normális. A skizofréniára keress rá, ott majd találsz cikket, mert van egy hasonló kérdés a neten, amit olvastam. Mondjuk hálisten nem magam kapcsán olvastam a skizofréniáról.

Szerintem ne félj! Nekem nagyon nehéz gyerekkorom volt, saját magam miatt főként. Nekem a felnőtt korom még nagyobb pokol lett, mint a gyerekkor.

Amúgy én sose beszéltem senkivel ezekről a dolgokról, jobb, ha előbb az ember maga oldja meg, ha még van rá lehetőség, csak egy dologra figyelj, hogy nehogy elrontsd :S, sajnos én volt, hogy elrontottam a magam pszichológiai analízise során a dolgokat, és máig szenvedem. De én például ennek ellenére sem lennék képes segítséget kérni. Inkább befordulok magamba, és kiírtok mindent, amit lehet.

Tőled függ minden. De én se hinném, hogy beteg lennél. Lehet, hogy valami nyomja a lelked, olyan meg mindenkinek van. Mindenkiben vannak sérülések és fájdalmak, amiket el kell viselni, igyekezz megtalálni az okát a félelmeidnek. Ha nem volt mentális betegség a családban, attól még lehetsz érzékeny.

"Skizofrénia?!"

Nem valószínű, a skizók ritkán tudják vagy sejtik magukról. Ha betegségektől rettegsz, az hipochondria, aminek a hátterében szorongás van. A megőrüléstől való félelem szorongásos tünet.

"néha hallucinációk"

NÉHA az emberek 100%-ának vannak hallucinációi, pl. kiáltást hallanak (a saját nevüket általában), vagy telefoncsörgést. Meg van, akinek alapjáraton csörömpöl vagy zúg a füle, van, aki elalváskor vagy felébredéskor lát mindenféle nem odaillő furcsaságokat stb. A skizofréneknek nem néha vannak hallucinációi, hanem gyakran, és nagyon komoly, zavaró, félelemkeltő hallucinációk, pl. hangok rájuk parancsolnak, veszekednek velük, átkozódnak; de hallucinálhatnak akár rájuk támadó szörnyeket is.

"néha teljesen logikátlan és hülye gondolataim vannak"

Sajnos az emberek többségének, ráadásul nemcsak néha, hanem gyakran, hülye és logikátlan gondolatai vannak :)))

"az az érzés, hogy valaki figyel"

Ez is lehet szorongásos és paranoid tünet is. Nem mindegy, hogy homályosan, nagyjából úgy érzed, figyelnek, vagy komplett elméleted van arról, hogy az FSB lehallgatókészüléket csavarozott a füled mögé, vagy helikopterekről röntgennel figyelnek. Az utóbbi a skizofrén, az előbbi a szorongás.

"problémák személyes higiéniával"

Szállj fel a hatos villamosra és szaglássz, rájössz, hogy sok embernek problémája van vele. Ha azért hanyagolod el magad, mert túl nagy erőfeszítés, az depresszióra utal.

"van, hogy magamban beszélek"

Szorongásban ez gyakori.

"Ezek a legtöbb ember számára fel se tűnnek. Családom és barátaim is azt hiszik, hogy minden oké."

A skizofrénia rendszerint úgy kezdődik, hogy "furcsa lett a gyerek", láthatóan megváltozott. Általában a családtagok utóbb pontosan meg tudják mondani, mikor kezdődött az egész, mert a beteg megváltozik, furcsa szokásokat vesz fel, kifordul önmagából.

"Ezek alapján mik a vélemények?"

Az, hogy kamaszlány vagy tele aggodalmakkal és bizonytalansággal, ami ebben a nehéz életkorban nem csoda. Nyugodtan fordulj pszichológushoz, semmi értelme csendben szenvedni. Az is a véleményem, hogy orvosi könyveket komoly szakismeretek nélkül ne olvass, mert ez lesz belőle. Mivel szorongasz, ideges vagy, ezért úgy érzed, félsz VALAMITŐL, pedig a szorongás lényege, hogy nincs tárgya. Ezért az intellektuálisabb típusú emberek amikor szoronganak, okokat keresnek. Na most ha te a rákról vagy a szívbetegségekről olvasnál, egy perc alatt megtalálnád magadon azoknak a tüneteit is. Csak hát nem vagy orvos, így az nem diagnózis. A skizofrénia diagnózisa sem abból áll, hogy felsorolunk öt tünetet, és ha ráillik valakire, akkor szevasz. Ha ez ilyen egyszerű lenne, nem tanulnának az egyetemen évekig a pszichiáterek.