Velem van baj, vagy a tanáraimmal? Túl okos vagyok, vagy ők túl hü*lyék?
Nagyon össze vagyok zavarodva, olyan igazságtalannak érzem a helyzetemet. Egy 15 éves, gimis, 10. osztályos lány vagyok. A problémám ott kezdődik, hogy 9 évig végig kitűnő tanuló voltam úgy, hogy meg sem erőltettem magam. Most ez az első félévim, ami nem kitűnő és nagyon ki vagyok akadva, mert ez nem az én hibámból van így. Nagyon(talán túlságosan is) maximalista vagyok az élet minden területén, és többet tanultam ebben az évben mint tavaly, mert nehezebbek a tananyagok, sokat tettem azért hogy kitűnő legyek, erre mégsem lettem az, de az ebben a legrosszabb, hogy tényleg nem az én hibámból.
Először is ott kezdem, hogy angolon egy csomó fogalmazást kell írnunk, én mindig meg is csináltam, erre egyest kaptam 2 fogalmazásra is mert a tanár nem hiszi el, hogy én írtam. Pedig tényleg én írtam, és sok energiát fektettem bele nagyon. Irodalomból ugyan ez a helyzet. Fogalmazást kellett írni, megcsináltam, erre egyest kaptam, mert a tanár szerint túl jó lett, és biztos nem én írtam. Mondta, hogy maradjak ott suliban, és írjak délután még egyet, én meg beszóltam neki, hogy nehogy már még én maradjak itt megírni, mikor nekem kész van egy csomó gyereknek meg nincs. Erre kaptam még egy egyest. Aztán egyszer hiányoztam suliból, amikor a többiek dolgozatot írtak irodalmon irodalomból és nyelvtanon pedig nyelvtanból. Amikor visszamentem suliba rögtön az első napon megíratta velem mind a kettőt, (mondjuk számítottam rá, hogy tuti megíratja) de egy óra alatt. Nagyon kiakadtam ezen, hogy egy óra alatt két dogát, de mindegy. Írtam mint a gép, óra végére épphogy kész lettem vele, de kész lettem és beadtam. Erre a tanár azt mondta, hogy ennyi idő alatt hogy lehet megírni 2 dogát ilyen jól, én biztos puskáztam. Na erre már tényleg nagyon berágtam. Matekból is jó vagyok nagyon,szeretem is, és mindig hamarabb szoktam kész lenni a feladatokkal mint a többiek, és a többiek mindig beszólnak, hogy biztos számológéppel csináltam. Első félévben fel voltam mentve rajzból, mert műtötték a kezem, és egy új rajztanárunk van év elejétől, aki ugye még nem tudja hogy rajzolok mivel fel voltam mentve. Múlt héten volt az első rajzórám ebben az évben, rajzoltam amit kellett és a rajztanár azt mondta a rajzomra olyan mogorva és szigorú fejjel, hogy ez feltűnően jó.
Nagyon rosszul érzem magam, mert ha az lenne, hogy csak az egyik tanár piszkál, arra gondolnék, hogy csak kiszemelhetett és nem csíp, de nem csak az az egy utál, amiből kezdek arra következtetni, hogy talán velem van a baj.
Barátaim sem voltak soha, és azért mert mindig is túl "okos" voltam hozzájuk képest. Nem szerettek játszani velem, mert mondjuk ország-városban, a Tudás fája társasjátékban mindig én nyertem. Azt érezhették, hogy jobb vagyok mint ők, ezért nem barátkoztak velem. Már eleve 3 évesen tudtam írni és olvasni, pedig még csak nem is tanította senki. :_(
Tudom, hogy hosszú nagyon amit leírtam, de ez még csak az egyik része a kérdésemnek.
A másik rész az lenne, hogy:
Mivel tényleg sokat tettem azért, hogy kitűnő legyek, és még sem lettem az a tanárok miatt, nagyon ki vagyok idegileg akadva, sokat sírok mostanában. 9 éves korom óta iskolafóbiám is van, ami miatt eleve utáltam iskolába járni, mert nagyon féltem, hogy rossz jegyek kapok meg ilyenek. Most még rosszabb a helyzet, mert nem csak ezektől félek amiktől eddig is, hanem a sok igazságtalanság miatt annyira félek az iskolától, hogy éjjel nem tudok aludni, nappal nem tudok enni, nagyon stresszes vagyok, volt már pár pánikrohamom is, és ha iskolában vagyok egyszerűen azt érzem, hogy el kell onnan menekülnöm.
Nem akarok oda járni tovább. Másik iskolába nem tudok menni, mert ebben a városban ez az egy gimi, van és nem akarok minden nap buszozni. Gondoltam arra, hogy magántanulónak kellene lennem, de nem tudom, hogy ez jó ötlet-e, mert mint mondtam, egy barátom sincs (mondjuk nem mintha hiányozna), de ha magántanuló leszek még ennyit sem lennék emberek között mint most és félek, hogy egy idő után bediliznék.
Szóval mit gondoltok? Túl okos vagyok? A tanáraimmal van inkább baj vagy velem? Legyek magántanuló? Hogy kezeljem ezeket az igazságtalan helyzeteket?
Köszönöm, hogy végigolvastad.
Amit leírsz, hihetetlenül hangzik, de ha tényleg megtörtént, akkor nincs miről vitázni, el kell menni egy jobb gimnáziumba. Az ország legjobb gimnáziumaiban nem lenne ilyen problémád, ott viszont, ha tényleg tehetséges vagy, támogatnának és további lehetőségeket nyújtanának.
Nincs olyan, hogy "túl okos". Lehet, hogy a legjobb elit gimnáziumokban már nem is lenne kirívó a teljesítményed, viszont ott nem kellene attól félned, hogy "túl okos" vagy, versenyhelyzet lenne és ez csak tovább növelné a teljesítményedet. Nem létezik olyan, hogy túl okos: ki volt túl okos? Newton? Einstein?
"A tanáraimmal van inkább baj vagy velem? Legyek magántanuló?"
A tanáraiddal van baj, pontosabban ezekkel a pedagógiai bűnözőkkel.
Esetleg lehetsz magántanuló, de erről beszélj pszichológussal is.
A legjobb természetesen az lenne, ha átmennél egy jó gimnáziumba. Ott nem büntetnének a teljesítményidért, hanem versenyekre és pályázatokra küldenének, publikációs és egyéb kitörési lehetőségeket adnának.
tegnap 21:54
Nem teljesen hihetetlen, mert egy gyenge iskolában ilyesmi előfordul.
Tudtam, hogy nem kellett volna ide írnom, mert teljesen félreértettétek az egészet. Először is: Nem gyenge ez az iskola. Amikor azt írtam, hogy sokan jönnek ide más városokból is, akkor azt úgy értettem, hogy nem azért jönnek ide mert máshová nem vették fel őket, hanem mert itt olyan jó az informatika és a nyelvi képzés. 5 éves gimi, és egy csomó féle nyelvet lehet itt tanulni, azonkívül meg van egy csomó plussz ami errefelé máshol nincs. Szóval ez az iskola erős. Ismerek sok olyan embert, aki itt tanult és azóta orvos, jogász, meg híres színész lett, kikerült innen sok ismert ember is, szóval gondolom annyira azért nem lehet gyenge, sőt szerintem kifejezetten erős. Na mindegy.
A versengésről amit írtatok, az igaz, hogy szeretek versengeni. Van az osztályban rajtam kívül még egy kitűnő tanuló gyerek, akivel első perctől fogva vetélytársnak érezzük magunkat, és sok versenyre is szoktam menni angolból, franciából meg bioszból is, szóval az is megoldott.
Kedves 21:54-es!
Hát mit ne mondjak, elég rosszul esik amit írtál. Nem vagyok szavahihető? Te a "biztos puskázott"meg a "túl jó" kifejezéseket, hogy/mivel helyettesítenéd, ha egyszer tényleg azt mondta a tanárom? Egyáltalán nincs benne semmi túlzás, semmi nagyítás. Nem az a fajta ember vagyok, aki akkor jön a gyakorikérdésekre ha unatkozik. És hogy a tanár helyében te is utálnál? Hát ez még rosszabbul esett. Honnan gondolod, hogy nem veszek részt az osztályközösségben? Az igaz, hogy nincsennek barátaim, de az osztályközösségben igen is részt veszek, versenyekre járok, és a karácsonyi műsorunkban is résztvettem, szerepeltem, zongoráztam meg verset mondtam, ott maradtam díszletet csinálni stb. "mindemellett egy güzü akinek ha valami véletlenül nem ötös akkor hisztizik." Azért ez sem egészen így van. Utálom, ha nem kapok ötöst, ez tény, de egy négyesért még nem hisztizek, hanem csak magamban őrlődök miatta. De viszont ha nem jogosan kapok egyest, akkor már jóhogy ideges vagyok miatta. És hidd el, van sok olyan tanár, aki szeret/ nem szeret alapján osztályoz. Hogy miért nem megyek egy a tanulói ügyekért felelős személyhez? Hát először is azért mert nem merek. Félek, hogy visszajutna ennek a tanáromnak a fülébe, aki ráadásul az osztályfőnököm is, másodszor meg azt sem tudom, kihez fordulhatnék. Kisregényt írtam egint, de nem légből kapott a sztori.
Na mindegy, azért köszönöm a válaszaitokat.
Szia! 21:54 vagyok!
Én nem megbántani akartalak, csak tudnod kell sokszor el üldögélünk a négy fal közt a gondjainkkal... És a miérteken nem gondolkodunk. Jó dolog hogy kiválóan tanulsz, az is jó hogy vállalsz szerepeket az osztályban... Ezzel az a baj hogy túl sok az ÉN és kevés az ŐK.. Az oszt. társaid nem azért néznek ki mert jól tanulsz, a tanár sem azért szopat mert túl jó vagy.
Hanem azért mert nem vagy kommunikatív... hiába szerepelsz vállalod túl magad a közösségi feladatok elvégzésében... De akkor is csak TE vagy és nem MI.. érted mire célzok?! És hiába pedálozol a szándék megvan, de visszafelé sül el.
Ennek viszont már inkább pszichés töltete van mint társadalmi... kicsit zárkózott vagy, és folyamatos bizonyítási vágyban szenvedsz.. emberként bizonyíts.
Tolna megye.
Értem én mit mondasz 21:54-es, lehet, hogy sok az ÉN és kevés a MI, de ettől még még nem kellene egyest adni a fogalmazásomra, amikor megcsináltam.
"Ennek viszont már inkább pszichés töltete van mint társadalmi... kicsit zárkózott vagy, és folyamatos bizonyítási vágyban szenvedsz." - ezt eddig is tudtam, tudom, hogy ez már kicsit beteges, azért is írtam ebbe a témakörbe.
Egyébként köszönöm.
itt egy jó megoldás:
#1:keresd meg a tanárt amelyik kiba$zott veled
#2:told le a gatyádat
#3:F-o-s-s a tenyeredbe
#4:vágd pofán teljes erődböl
Ezt visszafele is megcsinálhatod de akkor nem lesz olyan hatásos
Istenem, ennyi értetlen embert!
Rám a némettanárnőm irigykedett, mert mindig előre tanultam apámmal és mindig én tudtam a választ a kérdésekre, a többiek meg nem annyira, és így talán "zavaró" voltam az órán.
Aztán amikor előrehozottan érettségiztem, szinte nem is foglalkozott velem, hogy segítsen a beszédben, mert abban nem voltam gyakorlott.
Később pedig már azt is láttam rajta, hogy mivel elég hiú nő (szóval jól néz ki, ad magára, csak pasija nem volt, mert hisztis), irigykedett a külsőmre. Merthogy én későn érő voltam, és amikor 7. osztályban megismert, én még kis csonti kislány voltam, és csak 9. osztály körül kezdtem nőiesedni.
Egyébként szerintem kicsit túl érzékeny vagy a világra.
Mi lenne, ha kiállnál végre magadért?
Ha rajzórán azt mondja a tanár, hogy ez feltűnően jó, akkor köszönd meg, és mondd meg, hogy nagyon igyekszel.
Ha valamelyik láma azt meri mondani, hogy túl jó valami, akkor tudd, hogy csak irigységből mondja, mert ő neki ennyi idős korában sohasem voltak ilyen jó képességei. Mondd meg neki, hogy elnézést, de ezt hogy érti?
Válaszol. Aztán megmondod neki, hogy: "Tanár Úr/ Tanárnő! Szeretném, ha inkább motiválna, és megdicsérne, mert én nagyon igyekszem, hogy jó tanuló legyek. Szeretném ha támogatna.
Ahány ilyen helyzet, mindig szólj a tanárnak, hogy óra végén négyszemközt szeretnél vele beszélni. Megmondod neki, hogy rosszul érzed magad amiatt, hogy úgy érzed, kétségbe vonják a munkádat. Kérdezd meg, hogy tudna-e segíteni abban, hogy ez jobb legyen. Kérdezd meg, hogy mit gondol rólad, és ha valamivel nem értesz egyet, akkor mondd meg, hogy nem jól ítél meg.
Nagyon értelmes lánynak gondollak, és tudom, hogy már régi a kérdésed, de azért remélem, segíthettem. Sohase hagyd, hogy a "hülyék" megtörjék a nyugalmad és az önbizalmad. Légy a magad ura. :)
Én épp ezt gyakorlom, úgyhogy akárki akármit mondd, én fizikus leszek. Még magamnak sem akarom hagyni, hogy elbátortalanítsam magam. :D
Üdv.
21/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!