Nem bírom már, lehet, hogy idegösszeroppanást fogok kapni?

Már 2-3 hónapja, nem vagyok olyan mint régen. Egyre csak szomorúbb vagyok. Az utóbbi 4 napban megállás nélkül sírok, nagyon sok minden összejött. Összevesztem az életem 2 legfontosabb személyével, és úgy érzem, hogy az én hibámból (anyukámmal és a barátommal (ő drogozik és kikészülök, bár már javul és imádom, fáj látni őt ilyennek). 3 napja csak fekszek semmihez nincs kedvem, nincs étvágyam, végig gondoltam a múltam és mindenben felfedeztem valamit amiről én tehetek. A szívverésem elég intenzív, nem tudom magam megnyugtatni, és kisebb rángatódzásaim vannak, néha szédülök. Alvás zavarom nem igazán van csak éjjelente többször kelek fel mint szoktam. Üres vagyok, és egyedül érzem magam. Soha senkit nem utáltam még ennyire mint most magam. Szüleim ezt nem látják mert teljesen elzárkozók tőlük, pedig nagyon jó a kapcsolatom velük (bár édesanyámmal most nem annyira...), nem vennék komolyan szerintem, hogy most tényleg nem vagyok a toppon, és hogy elpattant bennem valami. Hát kb ennyi :S Nem sok ideje van, de kb ugy érzem magam mint egy antiszoc-zombi.. pedig mindig is életvidám, mosolygós, nevetgélős lány voltam. Ez lehet előjele depressziónak, vagy idegösszeroppanásnak?

Előre is köszönöm 16/L