Elsőéves egyetemi hallgató vagyok. Egyszerűen nem tudok mit tenni, állandóan pánikolok az egyetem miatt. Mit tegyek, hogy ne őrüljek meg?

Előre is elnézést kérek a válaszolótól, de szerintem nagyon buta ötlet mással elfoglalni magad, hogy ne tudj kibukni. A probléma ettől nem tűnik el, csak súlyosabb lesz, esetleg fizikai problémákat okoz. (Idővel biztosan fog is, ha nem oldod meg.) Én a következőt javasolnám:

Először is ülj le és vizsgáld meg kicsit pontosabban, hogy ki is vagy te és mit is akarsz. Tényleg az a célod, hogy itt legyél az egyetemen? Tényleg ez a szakirány tesz majd téged boldoggá? Ha nem, akkor el kell gondolkodni, hogy mit is szeretnél. Persze nem biztos, hogy ezt egyből tudod, de legalább elkezdheted kideríteni és teszel valamit. Ha igen, akkor pedig adj magadnak egy kis időt: gondolatban ezt az egész egyetem-ügyet tedd be egy dobozba, és lépj hátra tőle. Mi más van még? Képzeld el, hogy nem sikerülnek a vizsgáid, mindenből megbuksz, akár ki is rúgnak. És tervezd el, hogy akkor mihez fogsz kezdeni :) Ha rájössz, hogy nem áll meg az élet egy pár bukás után, talán kevésbé fogsz félni a vizsgáktól is. Sok szerencsét!

Én vagyok a 20.20as

Csak annyit vállaltam amennyivel megtudok bírkózni.

Mehettem volna gimibe de bőven elég 1jó szakközép is.

Lehet, hogy olyan szüleid vannak, de senkit nem kényszeríthetnek semmire! Felnőtt vagy, ha azon múlik, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott életet élj, akkor ha kell, vessz össze velük, de hagyd ott az egyetemet! Ha a szüleid kidobnak, akkor pedig keress állást. Ha valaki akar, az tud találni magának munkát, olcsó lakást/szobát. Aztán pedig gondolkozz azon, hogy mihez szeretnél kezdeni. Idő közben pedig hidd el, a szüleid is meg fognak enyhülni. Ne félj, egyetlen vaskalapos szülő sem képes örök életre eldobni magától a lányát csak azért, mert szerinte rosszul döntött.

Ha pedig olyan típusok a szüleid, hogy azért lehet velük beszélgetni, válaszd a kevésbé drasztikus megoldást, és ülj le velük, mondd el, hogy neked ez mennyire rossz (különben is nem hiszem el, hogy nem vették észre, mennyire kikészültél, mennyit sírsz) és talán tudtok kompromisszumot kötni..

Szia!

Lehet, hogy baromságnak tartod, de szerintem próbálj meg meditálni. Az lecsendesíti benned a zavart, segít talpra állni, nyugodtnak és stresszmentesnek lenni. Ha hiszel ebben próbáld ki az agykontrollt. Nagyon jó, és könnyebben is tudsz tanulni majd. Még a vizsgáid közben is tudsz majd meditálni és így, ha nem jut eszedbe valamelyik kérdésre a válsz, csak lemész alfába és már emlékszel is rá :)

Remélem tudtam segíteni :)

És ha megbuksz? Felveszed még egyszer a vizsgát, ha nem jön össze, mégegyszer a tárgyat. Nálunk jogon nem ember, akinek nincs semmi elmaradása pl.

De gondolkodj el azon, hogy elmúltál 18 éves, felnőtt ember vagy és hagyod, hogy a szüleid irányítsanak. Lázadni sose késő, de így az leszel, akinek 40évesen is anyuka dirigál. Ő váélaszt majd férjet, aki tipikusan utálni fogja az anyóst, te meg majd jól hazaköltözöl? Nyugi van, nem a világvége a bukás, főleg, hogy az esetek nagy részében inkább múlik a tanár aznapi hangulatától meg a szimpátiájától a jegyed, mint a tudásodtól. Szomorú, de ez van manapság.

Szedd össze magad, állj a sarkadra, ha így nem érzed magad jól, zárkózz be a szobádba/albiba/koliba/ahol laksz, igyál egy csésze teát, legyen rend és ülj le a könyveid fölé. Ha leülsz és tanulsz, legalább azt mondhatod, hogy te megtettél mindent, így már nem rajtad múlik.

Szia!

Nem bízol eléggé magadban! Az érettségit is leraktad, felvettek egyetemre, ez most miért nem menne? Adj magadnak egy kis örömet, ajándékozd meg magad azzal a tudattal, hogy bármire képes vagy :) Szurkolok neked (kacsintós fej)

Én is első éves egyetemista vagyok, hasonló gazdasági szakirányon. Bennem is volt ilyen félelem az első "zh" időszakig. Nem tudtam, hogy mit is követelhetnek tőlem, pontosan miből áll/hogyan működik ez az egész. Gyanítom, te is túlvagy már néhány zh-n. Ezek milyen eredménnyel sikerültek? És itt nem is feltétlenül azt nézném, hogy minél jobb eredmény legyen, csupán annyit, hogy megfeleltél-e az aláírási feltételnek, elérted-e azt a bizonyos %-ot vagy sem.

Ha nem, pedig úgy tanultál rá, hogy ha nem is szakadtál bele, de megtettél kb mindent, akkor lehet, hogy az egyetem nem neked való.

Ha viszont elérted, ergó van sikerélményed, akkor minden rendben. A vizsgákat lehet ismételni, többször is, ez már nem a gimnázium, meg szakközép, hogy nem lehet bukni. De lehet, persze nem kell, de nem úgy kell megélni. Az egyetem más világ, erre már ilyen kevés idő alatt is rájöttem. A vizsgaidőszakban szórd szét a vizsgáidat, mindegyikre legyen időd alaposan felkészülni, esetleg tanulj a többiekkel a koliban, albérletben, ha teheted. Előttük biztos nem fogsz sírógörcsöt kapni, és társaságban tanulni nagyon jó dolog.