Minden esetben visszavezethető a szorongó, önbizalomhiányos személyiség kialkulása gyerekkorban a nevelésre, környezetre, vagy lehet örökölni is egyszerűen, mint hajlamot, mondjuk a fusztráltságét?

Elvileg azt mondják, hogy sok hajlamot genetikailag öröklünk, ugyanakkor a környezettől függ mennyire jön felszínre. Tehát ha az ember jó, szerető közegben van, hiába lenne genetikailag hajlamosabb a depresszióra, valószínűleg nem fog tőle szenvedni.

Viszont az önbizalomhiány, szorongás szerintem inkább környezeti hatástól alakul ki, mint hajlamtól. Legalábbis szerintem az ember inkább a családtól, iskolarendszertől kapja, hogy "van mitől félni", illetve "kevés vagy", nem hinném, hogy ez bárkibe kódolva lenne.

Valahol az igazság a kettő között van. Mind a kettő közrejátszik, hogy mennyiben az egy jó kérdés.

Öörklődik de nem teljes egészében, akörnyezt is fontos.