A hajléktalanoknál, vagy öngyilkosoknál vajon mi lehetett az az utolsó törés az életükben, hogy elhatározzák, nem küzdenek többet? Vagy inkább rakódnak egymásra a traumák, nincs egy nagy, konkrét kiváltó ok?

A kilátástalanság. Képzeld el, amikor belegondolsz, hogy qurva nagy küzdelmek árán kikeveredsz a posványból, és amikor elképzelted, beüt a gondolat, hogy oké, de MINEK?

Bár nem vagyok hajléktalan, de öngyilkos majdnem lettem. Nálam rakódtak egymásra a traumák és végül egy szakítás volt az utolsó csepp a pohárban, amitől idegösszeomlást kaptam. Ezt a szakítást röhögve kibírtam volna, ha nem lett volna tele azt azt megelőző 24 évem bántalmazással, szeretetlenséggel, zaklatással, veréssel, megalázással, folyamatos szenvedéssel, túléléssel stb... Egyszerűen addig bírtam, ott törtem el.

Inkább az utóbbi. Sajnos ismertem pár embert, akik öngyilkosok lettek, egynél se tudok valami konkrét eseményről ami előidézte volna.

Sokféle oka lehet. Én olyat is ismerek, aki egyszerűen nem volt hajlandó soha semmilyen normának megfelelni és aszerint élni. Nem tetszett a munkavégzés gondolata, az alkalmazkodás, a kötöttségek stb. Több dokumentumfilm, riport fellelhető a témában, volt olyan, akinek felajánlottak lakást, házat jótékonykodók, elmentek megnézni, nagyon tetszett a hajléktalan párnak, örültek, majd amikor pár hónap múlva visszament a forgatócsoport megnézni, hogy hogy alakult a sorsuk, kiderült, hogy nem fogadták el a lakást, házat, mert az volt a feltétel, hogy a közeli gyárba járjanak el dolgozni. Inkább az erdei sátrat választották. Más riportban azt hallottam egy budapesti hajléktalantól, hogy az utca soha nem tapasztalt szabadságot ad neki. És vannak olyanok, akiket te említesz, hogy magánéleti, szakmai, anyagi okokból megtörtek.

Hát szerintem rakódnak egymásra és ahogy gyűlnek a kudarcok, traumák, úgy csökken az önuralom. Aztán lehet hogy egy utolsó csepp és ámokfutásba kezd, vagy magát nyírja ki hirtelen felindulásból, vagy másokat.

Akinek jó ez az élet, az el tud tengődni a szociális ellátórendszerben. Segítséget, kaját mindig fog kapni melegedőkben, népkonyhán, csak ez egy döntés. Valamit valamiért. Vannak dolgozó hajléktalanok csak ritka. Olyan is van akiről meg se mondanád hogy az. Van olyan akinek 40 éves korára bedőlt a családja, vállalkozása és melegedőkbe, szállókra jár. Meg olyan is van aki 15-20-30 éve hajléktalan, sőt egyre több a fiatal is a sajnálatos családi problémák és az iskolázatlanság miatt. Ők sok esetben alkoholisták, drogosok, rejtett prostituáltak lesznek (híre megy az utcán és megkefélik lakásban, utcasarkon, autóban, wc-ben).

Kár volt egy kalap alá venni a hajléktalanokat és az öngyilkosokat.

Olyan is van aki inkább elkövet valamit csak ne kelljen az utcán lenni, viszik a kórházba, pszichiátriára vagy a böribe, attól függ hogy mit követett el. Aztán évekig így pingpongoznak vele amíg fel nem adja.✝