Miért nem tudom feldolgozni még mindig a megcsalást?
Sziasztok, általában csendes megfigyelő vagyok az interneten, de elérkezett az a pont amikor segítséget kérek. 5 és fél éves kapcsolatom ment tönkre egyről a kettőre 3-4 hónapja nem is emlékszem már pontosan, a kisasszony nem adott semmi jelet előtte hogy nem érzi jól magát, nem utalt rá és nem is mondta ki határozottan. Nagyon szerettem, az életemnél is jobban, szántam rá időt, megadtam neki azt a szeretetet amit megérdemelt, rengeteg törődést kapott tőlem, és nagyon sok jó emlékem van róla ami a mai napra már inkább csak egy átok és inkább elfelejteném. Amikor leírta hogy nem tudja hogy hogyan fojtatjuk a kapcsolatot mert bizonytalan, hirtelen meg állt bennem az ütő (úr isten én vagyok a hibás, úr isten hogyan menthetném ki magunkat ebből a helyzetből). Utána hosszas 3 nap (egyoldalú) beszélgetés után, elmondta hogy megcsalt, de ezt személyesen akarta elmondani csak felidegesítettem. Mondjátok hogy lehet ennyire nem ismerni valakit 5 év után... Tulajdonképpen vele szerettem volna leélni az életemet, de mára már teljesen meg változott a véleményem a hosszútávú de még a rövid/alkalmi kapcsolatrol is. Előtte elveszítettem a munkahelyemet is amit nagyon szerettem forgattam, videót vágtam ect... (ez csak nekem fontos, lényegtelen).
Elhatároztam amikor utoljára beszéltem barátnőmmel telefonon örjöngve zokogtam hogy a kapcsolatunknak vége (családi házban voltam ekkor mert össze voltam omolva.) be mentem a régi szobámba remegve. Meg fogtam az ollót, és elakartam vágni a torkomat. A nagy őrjöngésre az öcsém bejött kirántotta azzal a lendülettel az ollót a kezemből. Elvittek a pszichiátriára ahol 6 hetet töltöttem (3-4 napot a zárton nem tudom pontosan mert azt sem tudtam fiú vagyok-e vagy lány). Nagyon sokat segített a családom, a barátom, az orvosok, a nővérek, és persze a beteg/sorstársaim de úgy érzem hogy még mindig lenne mit fejleszteni/gyógyítani magamon. Üresnek érzem magam teljesen, nem tudom hogy ez túlélési ösztönből jön vagy lélekből. Próbálok ismerkedni, de sajnos nem igazán látom értelmét félek hogy ismételten bekövetkezik, és a sok emlék, szeretet, törődés hiába lesz. Mit kezdhetnék magammal, teszem fel a végére a kérdést. Vannak céljaim többek között vállalkozás, cég, zenei karrier stb... most nem sorolgatnám :c.
Hát nem tudom, aki tapasztalt hasonlót kérem szépen segítsen egy két tanács keretein belül, az ismerőseimet családomat már nem akarom ezzel terhelni, hiába támodatnak, már sajnálom őket miattam.
Ha nem is olvassa senki, kiírtam magamból és nagyon jól esett :,)
23/F
Huh. Ez így elég meredek, de csak azt tudom mondani, hogy ne add fel, menni kell tovább előre. Te kifogtál egy olyan nőt, aki átvert téged, nálunk anyám ment félre egy másik férfival, utána apám ivott, majd elváltak.
Tudom, hogy ezután nehéz lesz megbízni bárkiben, de muszáj lesz új partnert keresni, hiszen párosan szép az élet.
Nem tudom, bennem mindig megvan az, hogy az ember csak a saját vérében bízzon meg, a többi emberben feltételesen, de megtanultam azt, hogy senkit nem szeretek feltétel nélkül, mindig van egy "kiskapu", amit meghagyok, ha átvernek, és menekülni kell valakitől. Engem a legjobb "barátaim" használtak ki, most nincs senkim, aki szeretne, csak a rokonaim, de sajnos ilyen az élet. :)
Fel a fejjel!
Kedves 4-es.
Sajnálom hogy hasonló tapasztalataid vannak.
Igen már megszüntettem a kapcsolatot rég mert nem akarom tudni mi van vele, és személyesen sem szeretnék vele találkozni, talán köszönök ha mégis találkoznánk.
Részvétem a szomorú párkapcsolati veszteséged miatt!
Nekem is nem rég ért véget sok éves párkapcsolatom, bár megcsalás nem volt benne, de a szüleim is emiatt mentek szét még gyerekkoromban.
Egy párkapcsolat vége mindig fáj, pláne, ha nem te szakítottál, pláne, ha ilyen csúnya átveréssel!
Azért valahol szép tőle, hogy nem sunnyogott tovább és volt mersze a képedbe vallani, vszeg látott téged annyira, hogy tudta, hogy max. belerokkansz lelkileg, ne add meg neki ezt az örömöt, bosszúból szedd össze magad!
Minden párkapcsolatot meg kell gyászolni, ha vége, azt pedig nehéz, sőt, közel lehetetlen úgy, ha közben továbbra is kapcsolat van a két ember között, gondoljunk csak a bibliai Lót történetére: Szodoma és Gomorra elpusztítása mellett Lót és családja úgy kapott menekülőutat, hogy ne nézzen vissza, a felesége és a lánya(i?) viszont csak visszanéztek, sóbálvánnyá is meredtek, hiába menekültek meg a pusztulásra ítélt lakóhelyükről, hát te se nézz vissza, kérdező, előre kell menni!
De előbb be kell forrnia a lelki sebeidnek, amelyeket ettől a kapcsolattól kaptál, ne rohanj ilyen sérülten más karjába újabb sérülések esélyeiért!
Gyászold meg rendesen előbb ezt, és értsd meg, hogy ha nem kellesz neki, hát az ő baja, menjen!
Én a szüleim csúnya válása óta maximális őszinteség és szeretet párti vagyok, amit mindig az első randin közlök is minden új versenyzővel! Amilyen unalmas már a megcsalás téma, tényleg, annyira hétköznapi, akkor már inkább nyitott kapcsolatra szavazok: tőlem nyugodtan, csak tudjak róla! Persze csakis közös megegyezés alapján, nem kényszer vagy feltétel, amúgy én is monogámiapárti vagyok.
Adj időt magadnak, a lelki sebeid gyógyulásának, netán kérd pszichológus segítségét is!
Köszönöm szépen mindenkinek :)
Megfogadom a tanácsokat!
Hát igen, némelyikről el sem tudná képzelni az ember, közben meg a legnagyobb ribizlik.
Minden nő színésznő! Ezt ne felejtsd el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!