Úgy érzem rossz ember vagyok és kihasználom a helyzetem, kitől kérhetnék segítséget?
36 éves nő vagyok, nincs családom, egyedül élek, a hivatásomnak szenteltem az életem mint szociális gondozó.
AZ utóbbi fél évben olyan viszonyt alakítottam ki egy családdal ami helytelen és talán etikátlan is. SZexuális viszony.
nem szívesen írnám le hogy kivel és mit teszek, nem viszi előbbre a mondandómat. Lelkileg nagyon megvisel amit teszek,érzem a súlyát, de képtelen vagyok tenni ellene mert jelenleg semmi más nincs az éltemben ami plusz örömet adna. Pszichológushoz is fordultam már, de mivel ott sem tudtam teljesen megnyílni így nem tudott segíteni.
Az elszakadás lenne nyilván a legjobb, de 8 éve vagyok velük kapcsolatban és nagyon nehéz, ráadásul számítanak rám.
válasza:Nagyon sok ember van,akinek semmi öröm az életében, mégsem használja ki mások nehéz helyzete,egészsége vagy lelki problémái miatti kiszolgáltatott helyzetét.Akkor sem,ha a másik fél is benne lenne !
Van egy kifejezés : emberi tartás.
De egyszer mindenki elszámol, ki előbb, ki később.
válasza: válasza: válasza: válasza:Felesleges a nagy semmit ide írnod.
Névtelen oldal ez és nyugodtan leírhatod.
válasza:Minden normális ember vágyik intimitásra, szexre, stb. Sőt családra.
Ha nem tartod helyesnek a jelenlegi helyzetet, akkor keress mást, akivel mindezt megélheted, ahogy a kérdésedből is látszik, már most kezded megbánni, hogy neked ilyen nincs (nem volt).
A kérdésedre a válasz attól függ, hogy a másik illető esetleg egy magatehetetlen beteg, akinek a farkára ráülsz akkor is, ha nem szeretné...
válasza: válasza:Te magad írtad, hogy mêg a pszichológus se tudott segíteni, mert nem nyíltál meg!!!! Akkor tőlünk mit vársz?
Na én ezért nem tudnék pszichológus lenni, mert az ilyen életképtelen emberek csak kikészítenek...
Jó, segítek. Szakítsd meg a kapcsolatot a családdal, ne használd ki a helyzetüket. A másik kérdés: ki tudna segíteni.
Ha ilyen a habitusod, akkor senki. Meg úgy egyébként is csak te segíthetsz magadon.
A tanácsom az, mivel ugye pontosan nem látunk bele mi történt: hogy felnőttként most hozz egy felnőtt döntést és vess véget ennek.
Ez a szöveg, hogy ez az "egyedüli dolog, ami örömet okoz", ne haragudj de nagyon szánalmas. Ennek az egyedüli ténynek elég kellene legyen arra vonatkozóan, hogy elgondolkodjak, hogy tényleg ennyi lenne az életem? Tényleg nem találok más örömöt és boldogságot?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!