Anyámék kidobjanak 28 évesen?

Nem dolgozok, nem csinálok semmit, depressziós vagyok, most diagnosztizáltak. Lehet, ha kidobnának, változna valami. Nem is akarok dolgozni viszont, nincs bennem semmi aggodalom, hogy nincs és nem is lesz saját pénzem. Mintha üres lennék és nincs ambícióm, hiányzik belőlem az akarat, hogy valamit is tegyek. Csak az élvezetes és kellemes dolgokat szeretem. Nincsenek céljaim az életben. Sosem voltam nővel és nem is akarok. Nincsenek álmaim. Nem akarok semmi és senki lenni. Őszintén csak el akarok pusztulni. Nem vágyom emberek társaságára sem és nincs barátom. Ha tehetném, csak álmodnék. Néha csak becsukom a szemem és azt gondolom ez lesz az életem mostantól, csak a sötétség lesz az enyém, miközben nincs testem. Már 15 éve is depressziós voltam, a halált vártam gyerekként is. Nem tud senki se felidegesíteni, mindenkitől elviselek akármit. Engem lehet bántani, mert nem védem meg magam, bárki bármit is tesz ellenem. Egy szerencsétlen vagyok.