Hülyét csinálok magamból a pszichológus előtt, ha eldöntendő kérdésére (Folytassuk-e?), egy kifejtő összegzést írok az elmúlt alkalmakról?

A magázódásról azt gondolom, hogy a pszichológusok egy része alkalmazza, egy része pedig (s talán ez a kisebb) nem ragaszkodik hozzá. Az engem is meglepne, ha nem volna valaki ebben egységes.

Az lehet esetleg, hogy olyan problémával fordultál hozzá (például kötődési nehézség), aminek kapcsán jobbnak látta a keretek merevebb meghúzását.

Nagyon veszélyesnek tartom ellenben azt a "szakbarbár" mentalitást, amit a hozzászólok képviselnek, nagyon keveset látunk az esetből, annyit, hogy van egy elakadás, de ezt mélyebben a leírtakból elemezni nem lehet.

Annyit fűznék csak hozzá, hogy bármit érzel a terápia vagy a terapeuta kapcsán, azt oszd meg nyugodtan, ha jó szakember, akkor képes lesz ezeket kezelni, a közös munka során felhasználni, ha pedig nem, akkor érdemes mást keresni, akivel jobban "kijössz".