Hülyét csinálok magamból a pszichológus előtt, ha eldöntendő kérdésére (Folytassuk-e?), egy kifejtő összegzést írok az elmúlt alkalmakról?

igen. Változást akarsz, vagy nem? Ha igen, annak ára van! A pszichológus nem vöröskereszt!

A magázódás meg alap. Nem haverok vagytok.

Vagyis nem adtál választ egy igen-nem-es kérdésre! Nyilván nem véletlen, hogy ezt a kérdést feltette, valószínűleg olyan ellenállást tapasztal, ami megkérdőjelezi a terápia folytatásának értelmét. És erre jössz egy ilyen "igen, de ...'-vel. Döntsd el, mit akarsz, nem kötelező benne maradni, nyilván a te érdeked, de ha nem vagy készen a változásra, akkor nem. Fejezd be ezt a kint is vagyok, bent is vagyok játékot, mert ha továbbra sem vagy elkötelezett, a végén a pszichológus fog kidobni, ő is az értelmes munkát szereti. Aztán elgondolkozhatsz az ellenállásod okán, ami biztos, hogy nem a pénz. Az nem pocsékolás, hanem önmagadba fektetés lenne.

Attól még, hogy eldöntendő a kérdés, elmondhatsz releváns háttérinformációkat. Inkább az elejére tenném a tényleges választ és utána egy rövid magyarázatot. Például: "Nehéz kérdés. Szeretném folytatni. Ugyanakkor a következő pár hónap anyagilag szűkösebb lesz a számomra, és ez elbizonytalanít, hogy megengedhetem-e ezt a kiadást magamnak. Emiatt lehet, hogy később mégis a befejezés mellett kell döntenem, hiába érzem hasznosnak a közös munkát."

Vagyis rizsáznál és nem válaszolnál, 7-es! Egy terápia így nem működik. Igen vagy nem. Nem félig. "Most nem, de majd később majd igen", "Most igen, de később majd nem" - ilyen nincs. Van a terapeutának elég értelmes kuncsaftja, nem kell, hogy olyanokkal húzza az időt, akik nem is akarják.

Semmi baj nincs azzal, ha erre az egyébként kényes kérdésre egy 'igen-nem'-nél hosszabban válaszolsz, sőt, az külön jó, ha megosztod az ezzel kapcsolatos érzéseidet (ezért vagy ott) . Ellenben jobb lenne ezt személyesen megbeszélni. Összeírhatod a gondolataidat, akár levél formájában is, de ennek a tartalmát inkább szóban oszd meg.

Csináld ahogy akarod. Szerintem a megerősödés része az is, hogy mérlegeld mi lenne a jó és csináld úgy, és várd, hogy mit reagál.