Mit tegyek, ha már csak az öngyilkosság gondolata nyugtat meg?

Na te meg mitől törtél le ennyire?

Biztos van valami ami feldobná a hangulatod. Csak rá kell jönni, hogy mi az.

Ha szeretnéd megpróbálhatok segíteni, de ahhoz legalabb kelleni fog a korod (ha akarod írj uzenetet).

Ha nem, akkor légyszíves keress fel egy pszichológust, vagy akár egy pszichiátert.

Az öngyilkosság egy végleges megoldás átmeneti problémákra.

Ha bármikor ezt érzed hívd fel a 116-123at, vagy 24 év alatt a 116-111et is tarcsazhatod.

Nem vagy egyedül! :)

Az, hogy most úgy látod, hogy az egész életed arra ment, hogy nyomorult legyél, az nem a te hangod, hanem a depressziódé.

Nem depressziósan születtél, mert nincs olyan ember a világon, aki annak születik, a körülmények tettek azzá, ezért nem te vagy a felelős, hogy hova születtél és hogy hogy bántak veled, tehát ne is bántsd magad!

Viszont lehet, hogy ilyen-olyan mentális betegséggel születtél, netán testivel, arról sem tehetsz.

A lényeg, hogy muszáj kezeltetned magad egy jó pszichológussal, hogy új nézőpontot adjon neked, hogy megismerd magad, és hogy kezeld a depressziódat, mert ha mindezt nem teszed, akkor a depressziód fog győzni, és az életedbe kerül.

Rengeteg féle pszichológiai irányzat van, talán olyannál voltál, aki nem neked való, én is voltam olyannál is, sőt, még jártam is hozzá egy évig, pedig utáltam és úgy éreztem, hogy semmit nem segít, aztán viszont voltam olyan pszichológusnál is terápián több évig, mondjuk külföldön, de ez nem feltétlenül releváns, akinek viszont kifejezetten élveztem a terápiáját, még akkor is, ha az sem volt kéjutazás, vagy könnyed móka, hanem komoly lelki megterhelés szembenézni a legmélyebb félelmeimmel pl., viszketés érdemi változást hozott az életemben, és azóta tudok felhőtlenül boldog lenni, még ha nem is vagyok mindig az, ezért ajánlom mindenkinek nagyon a neki megfelelő pszichológus megtalálását, mert addig minden más fölösleges.

Keresd meg a számodra megfelelő pszichológust és menj terápiára!

5

Nem tudom konkrétan milyen szakembernél jártál, de ez már pszichiátriai esetnek is betudható. 7el teljesen egyetértek.

Én 31 évesen váltottam pályát. És most 42 évesen ismét arra kényszerültem. Azt nem mondom, hogy nekem ez nem volt krízis, nekem is intenzív öngyilkossági gondolataim voltak. Még semmi sincs veszve, hogy újba kezdj. Szellemi gyógyszer segíthet ezen az értelmetlenség érzés problémán. Jézus ezt tanítja az egzisztenciális félelmekkel kapcsolatban:

"Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. Hanem keressétek ELŐSZÖR Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja." Vagy pl. "Minden lehetséges annak, aki hisz" Vagy pl. "„Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik."

Jajj, ezt fájt olvasni :(

Gondolj bele, hány emberben keltettél már mély benyomást életed során, hány ember emlékszik arra, amit régen mondtál vagy egy viccedre, vagy ahogy reagáltál egy szituációban.. Olyan is létezhet, aki megpróbált hozzád hasonlóvá válni valamilyen területen, vagy akinek titokban tetszettél csak sosem derült ki. FONTOS VAGY!!

Kérlek az alábbiakat gondold át, hátha segít valamelyik:

1. Vedd fel a kapcsolatot egy krízissegélyvonallal: Ha azonnali bajban van, vagy úgy érzed, hogy kárt tennél magadban

2. Beszélj valakivel, akiben megbízol: barát, családtag vagy bárki, és oszd meg, hogyan érzed magad.

3. Kérj segítséget egy mentális egészségügyi szakembertől, például terapeutától, ő segíthet eligazodni az érzéseiben, stratégiákat dolgozhat ki, és forrásokat biztosíthat a támogatásodhoz.

4. Öngondoskodás: Vegyél részt olyan tevékenységekben, amik elősegítik a mentális egészségét, mint például a testmozgás, a naplóírás vagy a természetben töltött idő. A nehéz időkben elengedhetetlen, hogy testileg és érzelmileg is vigyázz magadra. Ne feledd, hogy az öngyilkossági gondolatok a szorongás jelei, és nem kell meghatározniuk a jövődet. Támogatással, törődéssel és szakmai segítséggel lehetséges legyőzni ezeket az érzéseket, és újra megtalálni a reményt és az élet értelmét.

Remélem, hamarosan elmúlnak ezek a gondolataid. Én is sokáig (éveken át) ilyen voltam, aztán egyszer csak csettintésre eltűntek. (Nagyon nagy erőt vettem magamon)