Normalis-e a szerelmi banatrol valo gondolkodasom?

Adott egy ferfi es sajnos elek halok erte, csak mindketten az orszag kulonbozo vegeiben vagyunk elunk es dolgozunk. Mar nalam regota tart a szerelmi banat.

Evek ota.

Es probalok ugy gondolkozni ill eszembejutott, hogy olyan sok fiatal meghalt tizen, huszon, garminc akarhany evesen es onnantol kezdve az o eletuk veget ert. Es elhetem-e az eletem ugy tovabb, hogy nekem sem lesz mar sosem parkapcsolatom, csak annyi a kulonbseg h en elek, ok meg mar nem elnek?

Ezekkel a gondolatokkal gyogyithatom magam? Vagy hulyeseg?

Semmi ongyilkos gondolatom nincs, meg mielott barki ezzel jonne, dehogy.