Mennyire normális, illetve milyen problémára utalhatnak ezek a dolgok?

Kiskorom óta nehezemre esik az összetett érzelmek értelmezését, szétválasztása egymástól, a sajátjaimé és másoké is. Néha csak később tudatosulnak bennem érzések (késleltetett gyászreakció pl. úgy, hogy tudatában voltam annak, hogy az illető állapota, betegsége visszafordíthatatlan). Az ellenkező nem közeledését, célozgatásait, utalgatásait egyszerűen nem veszem észre, vagy nem értelmezem, ami miatt ők a nyílt verbális közléshez folyamodnak, ám ez mindig váratlanul ér. A humorral gondjaim vannak, az értelmemmel felfogom, mégsem késztet nevetésre. Sokszor mások nevetnek dolgokon, amiket nem viccnek szánok, de ők azt hiszik (?) - ebben nem vagyok biztos, elképzelhető, hogy rossz kontextusban használok valamit, nem illik oda a mondat, vagy mögöttes jelentést kap, amit szintén nem észlelek. Ez mitől lehet? Hangulatingadozásaim ritkán vannak, önbizalmam van (előnyös külső tulajdonságaim vannak, nyugodt munkahelyen viszonylag jó fizetéssel, párkapcsolatot is tudtam létesíteni), valami mégsem stimmel.